VÁRHELYI PÁL ZOLTÁN válasza
A Covid járvány tanulságairól tettünk fel 7 nyílt kérdést.
Előszó:
2024. július 10-én nyílt kérdéseket küldtünk el. A címzettek között szerepelt Kásler Miklós, Müller Cecília, Oroszi Beatrix, Szlávik János, Nagy Eszter, Merkely Béla, Kemenesi Gábor, Letoha Tamás, Ferenci Tamás, Duda Ernő, Boldogkői Zsolt, Tamasi József, Gődény György, a koronavírus kisokos, a KOVIDők, Tauber Zsófia, Bíró Éva, a Qubit.hu, a lakmusz.hu és az orvosokatisztanlatasert.hu. Kíváncsaik voltunk a véleményükre, és arra, mi alapján alakult ki bennük.
A válaszokat először is változtatások nélkül közöljük a honlapon, érkezési sorrendben. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértenénk az itt leírtakkal.)
Ezek után megkeressük a válaszadókat, hogy a rádióadásban beszéljünk velük, feltegyük a bennünk felmerült további kérdéseket. Majd a válaszokból és beszélgetésekről témákra bontva összefoglalókat is készítünk, amit közzéteszünk itt a honlapon.
Várhelyi Pál Zoltán válaszai
Várhelyi Pál Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen a Természettudományi és Informatikai Karon, Biológia szakon szerzett diplomát molekuláris neurológiai szakiránnyal. Foglalkozott Alzheimer kutatással, aztán az egészségügyi iparban helyezkedett el. Módszertanilag a PCR és az ELISA, illetve az ezekhez kapcsolódó technológiákban járatos.
2. Ön mit gondol: a Covid oltásoknak több az előnye, mint a hátránya?
Az alábbiakat bevezetőnek szánom, hogy a megadott források értelmezését segítsem:
A két kérdés elsőre egy érem két oldala. Vakcinák esetén azért itt érdemes megkülönböztetni, hogy nem csak olyan kategória lehet, hogy egy vakcina előnyös vagy hátrányos-e, hanem olyan is, hogy egy vakcina nem káros, de nem is hatékony annyira. Egy vakcina károssága elég hamar kiderül, mivel a vakcinák a tanulékony immunrendszert „okítják” lényegében, ezért az immunizációs folyamat lejátszódása folyamán ki kell derülnie, ha az adott vakcina az elfogadható mértéket meghaladó nem kívánt mellékhatásokkal jár. Ez egy gyors folyamat, 2-4 napon belül el kell indulna, de 2-4 héten belül le kell folynia mindenképp a vakcinációt követően. Egy vakcina károssága legtöbbször abban állhat, hogy vagy túlságosan beindítja az immunrendszert, ami egy generalizált sokkot okoz a szervezetnek, vagy egy nem várt tervezési sajátosságának köszönhetően az immunrendszert véletlen arra is megtanítja, hogy saját struktúrát idegennek/károsnak ismerjen fel és megtámadja azt, lényegében egy auto-immun reakciót okozzon. Amikor egy vakcinát értékelünk ezért figyelembe kell venni, hogy biztosít-e és milyen szintű védelmet a kórokozóval szemben, illetve, hogy a mellékhatások ismeretében a vakcina nélkül jobb-e a túlélési ráta. Van itt azért néhány trükk, hogy természetesen a túlélés csak egy tényező, az életminőség a potenciális kitettség után akár a kórokozónak akár a vakcinának is nagyban számít, de ezt is bele szokták számítani a statisztikai kiértékelésbe napjainkban. Sőt van egy csomó dimenzió, ami pedig a jelenlegi berendezkedésünk és rendszereink szempontjából fontos és indirekt módon befolyásolhatja az élettartamot és az életminőséget. Ilyen pl. az, hogy vakcinával tudjuk-e mérsékelni a gazdasági rendszereken, az egészségügyi rendszeren a nyomást, vagy hogy mennyire drága az előállítás. Ezek inhumánus dolgoknak hangzanak, de ha populációkban gondolkodunk, akkor azt is mérlegelni kell, hogy mondjuk a lezárások hány embert tolnak ki a szociális háló szélére mondjuk, amely később az élettartamuk és életminőségük romlásával jár.
Az ilyen kérdésekben véleményem szerint ezek miatt nagyon óvatosan kell eljárni. Nehéz „milettvolnaha” típusú gondolatkísérletekkel adatokat generálni. Amikor egy vakcina hatékonyságát vizsgáljuk rövid távon, tehát úgy, hogy nincs több tíz éves rendelkezésre állás adatokban, akkor nehéz minden tényezőt mindenhogy jól felmérni. Véleményem szerint kb. 10 éves távlatban lesz majd egy jó adatsor, amire támaszkodva igazán jó eredményeket mondhatunk. Persze ettől függetlenül mindenki kíváncsi, hogy vajon megérte-e oltatni, illetve a finomszerkezetére ennek, amiről személyesen is beszéltünk pár szót, hogy mondjuk x korcsoportban megérte-e oltatni. Az ezekre rendelkezésre álló adatok még nem tökéletesek, és gyakran amit tudunk venni, hogy hasonló (de persze kisebb volumenű) endémiás vagy pandémiás helyzetekkel összehasonlítva vizsgálódunk. Az általam olvasott források és publikációk amik megjelentek a témában az alábbiakra mutatnak:
1. https://health-infobase.canada.ca/covid-19/vaccine-safety/
Ahogy a Szabolccsal folytatott beszélgetésemben említettem a kanadai kormánynak van egy elég átfogó visszakövetése a témában. Ebből az adatsorból leginkább az látszik, hogy a COVID vakcinák többsége nem rendelkezik kiugró káros hatással az oltottak számára más vakcinákhoz képest. Ahogy említettem ott is, nincs tökéletes rendszer, sajnos irreális elvárás, hogy egy vakcina soha senkibe ne okozzon káros hatást. Ami számít, hogy az oltottak mekkora része szenved mellékhatástól és milyen súlyos és/vagy maradandó az a mellékhatás. Ezek az adatok nekem azt mondják, hogy a vakcinák kevéssé veszélyesek, ettől persze még nem lesznek hatékonyak is a kórokozó ellen.
2. https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2024.01.12.24301206v1
Ez a WHO kutatói által publikált adatsor arra mutat, hogy mennyi életet menthetett meg a vakcináció az európai térségben. Ahogy fentebb is írtam a „milletvolnaha” forgatókönyvek elég kényesek, de véleményem szerint próbálták a kutatást elvégző emberek kiegyenlíteni az adatokat a témában. Ebből még egy korcsoportbeli eloszlás is látszik. Ahogy sejthető, az idősebbek esetén nagyobb a hatás.
3. https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0299844
Ez az adatsor már kicsit hipotetikusabb számításokkal hasonlít össze, de az ausztrál populációról tartalmaz hasonló adatokat. Mondjuk ezt be is vallják a cikk végén a limitációs szekcióban.
4. https://www.brookings.edu/wp-content/uploads/2024/03/2_Atkeson-Kissler_unembargoed.pdf
Ez már egy sokkal érdekesebb és részletesebb publikáció az USA-ból jövő adatokat és az ehhez igazított elvárásokat tárgyalva. A cikk nem csak azt vizsgálja, hogy milyen lett volna a halálozás Amerikában a lezárások és utána az oltás nélkül, hanem az említett társadalmi nyomásos dolgokra is kitér. Emellett kritizálja a kormány által lejelentett esetleges megmentett életeket, összehasonlít (ugyan kicsit felszínesen) más pandémiákról rendelkezésre álló adatokkal, és felhívja figyelmet pár jelenségre, amit egy esetleges pandémia során a jövőben jobban érdemes kezelni.
5. https://www.nber.org/system/files/working_papers/w31812/w31812.pdf
Egy másik, főleg egészséggazdasági oldalról nemzetközileg vizsgáló cikk a témában, ami hangzatos 2,4 millió élettel és 6,5 trilló dollárban mérhető gazdasági hatással. A cikk azzal is foglalkozik, hogy ha a vakcinaelosztás jobb lett volna és a gazdag országok nem ülnek rá felesleges készletekre, hanem adnak a szegényebb országoknak, akkor még kb. 600.000 körül halálozás elkerülhető lett volna.
6. https://www.gov.uk/government/news/covid-19-vaccine-surveillance-report-published
A brit kormány témába vágó adatsora.
7. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0264410X24001270#s0095
Egy főleg a mellékhatások és súlyos mellékhatások vizsgálatával foglalkozik. A cikk konklúziói leginkább nem azt firtatják, hogy az oltások ennek tükrében hasznosak-e vagy sem, hanem hogy lehet-e egy olyan mintázatot találni, amivel a súlyos mellékhatások időben észrevehetőek és ezáltal a hatásuk csökkenthető-e. Azzal a cikk is sok ponton egyetért, hogy ezek a „mellékhatások” az oltatlan populációban is megjelennek, sőt gyakran nagyobb arányban mint az oltottaknál, pl. neurológiai tünetek esetén, tehát a vakcináció kisebb veszélyű, mint a fertőződés ezekre nézve.
A fentebbiek alapján körvonalazható, hogy a legtöbb vizsgálat és adatsor a vakcinálás alapján a megmentett életek számát 20-70% környékére teszik, Magyarország 44% közé esik be (a 2. pontban említett WHO cikk modellezése alapján pl. Magyarország esetében az előzetes halálozási ráta alapján 754 halálozást vártak 100.000 főre nézve, de 419 halálozás lett regisztrálva; 24. oldal). Ha szétszedjük korcsoportokra, akkor az is látszik, hogy 60-65 év felett ez hatványozottan igaz, tehát a statisztikának a nagy része idősebb emberek felé hajlik tetemesen. Az hogy ez alapján hatékonynak lehet-e mondani a vakcinát az elvárások kérdése, véleményem szerint igen. Ehhez jön hozzá, hogy több életet mentett-e meg valószínűsíthetően, mint amennyit negatívan érintett a vakcináció. Ha a kanadai kormány adatait vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, hogy enyhe mellékhatás kb. 44 esetben volt 100.000 oltási eseményre nézve nézve, míg súlyos mellékhatása kb. 11 esetben volt 100.000 oltási eseményre nézve (tehát nem főre, ha valaki akár 1-2-3. oltást kapott az mind egy-egy oltási esemény). Ezek az adatok nekem azt mutatják, hogy egy nagyságrenddel kb. kevesebb az oltás következtében bekövetkezett negatív effektus és főleg a súlyos negatív effektus, mint ahány ember élete megmenthető lehetett a vakcinálással. Azon már érdemes vitázni, hogy mely korcsoportokban hatékonyabb vagy kevésbé hatékonyabb az oltás, vagy kiemelten a 50-60-70 év és felfele korcsoportokban. Illetve arról is, hogy milyen ígéretek hangzottak el pl. arról, hogy mi lesz az oltás célja (a potenciális fertőzés miatti életveszély/súlyosabb mellékhatás elkerülése, vagy a potenciális fertőzés elkerülése, mert ez nem ugyanaz és voltak ígéretek, amelyek megtévesztőek lehettek).
A tudományos konszenzusra tett megjegyzésemet* arra alapoztam, hogy a szakmai fórumokon, a fentebbihez hasonló publikációban és egyéb cikkekben, amikor utánanéztem a témának, akkor a cikkek döntő többsége egyetértett abban, hogy összességében előnyös volt a vakcináció.
Próbáltam olyan cikkeket keresni, amelyek negatívabban értékelték a vakcinációt, de megélésem szerint nehezebben és sokszor olyan forrásokat találtam, amelyet információvaliditást ellenőrző források cáfoltak, mint pl. ezt:
vagy ezt:
de voltak konkrétan a károsság vizsgálatát célzó tanulmányok, pl.:
* Zoltánnal nemrégen volt egy beszélgetés a témával kapcsolatban, ott találkoztunk vele, majd folytattuk az eszmecserét, és elküldtük neki a nyílt kérdéseinket. A megjegyzése arra vonatkozik, hogy ezen az előadáson azt mondta: tudományos konszenzus van arról, hogy az oltásoknak több az előnye, mint a hátránya. Megkérdeztük, hogy ez a konszenzus min alapul.Várhelyi Pál Zoltán válaszait olvashattátok. Hamarosan újabb válaszokat teszünk fel.
https://www.soniaelijah.com/p/data-crimes-deleting-covid-vaccine?publication_id=319741&utm_campaign=email-post-title&r=10qyl9&utm_medium=email
Ez a válasz nem biztos, hogy megérdemel bármi kommentet (8 nap alatt nem is jött egy sem, ami elgondolkodtató), de azért álljon itt néhány költői kérdés:
Miért csak az uralkodó (de egyre inkább gyengülő) mainstream narratíva alátámasztására alkalmas, végtelenségig korrupt adatforrásokat idézi?
Miért tesz úgy (a válasz végén), mint ha megpróbálta volna meghallgatni "a másik oldalt/másik felet" is, és miért nem sikerült neki az, ami egyébként emberek millióinak igen? A képesség hiányzik vajon nála ehhez, vagy az akarat?
Aki hisz pl. a kanadai kormánynak, az lehet, hogy még a mesékben is hisz? (mennyire lehet képben, hogy mik történtek Kanadában az utóbbi években?)