OROSZI BEATRIX válasza

A Covid járvány tanulságairól tettünk fel 7 nyílt kérdést.

Feb 04, 2025

Előszó:

2024. július 10-én nyílt kérdéseket küldtünk el. A címzettek között szerepelt Kásler Miklós, Müller Cecília, Oroszi Beatrix, Szlávik János, Nagy Eszter, Merkely Béla, Kemenesi Gábor, Letoha Tamás, Ferenci Tamás, Duda Ernő, Boldogkői Zsolt, Tamasi József, Gődény György, a koronavírus kisokos, a KOVIDők, Tauber Zsófia, Bíró Éva, a Qubit.hu, a lakmusz.hu és az orvosokatisztanlatasert.hu. Kíváncsaik voltunk a véleményükre, és arra, mi alapján alakult ki bennük.

A válaszokat először is változtatások nélkül közöljük a honlapon, érkezési sorrendben. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértenénk az itt leírtakkal.)

Ezek után megkeressük a válaszadókat, hogy a rádióadásban beszéljünk velük, feltegyük a bennünk felmerült további kérdéseket. Majd a válaszokból és beszélgetésekről témákra bontva összefoglalókat is készítünk, amit közzéteszünk itt a honlapon.

Oroszi Beatrix válaszai

Dr. Oroszi Beatrix PHD a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója, orvos, epidemiológus, járványügyi szakértő.

`7.` Ön szerint mi a legfontosabb tanulság a Covid járvány időszakából?

Nagyon sok kérdést kaptam a TILOS rádió munkatársaitól, amelyek tulajdonképpen a COVID-19 világjárvány mintegy négy évét fogják át. Teljes mértékben átfogó válaszadásra nem vállalkoztam, hiszen a COVID-19 pandémia a nagyságát, jelentőségét és komplexitását tekintve egyedülálló az életünkben. Tehát sok minden kimaradt a válaszaimból, mégis igyekeztem legalább részben visszaadni a járványok világának komplexitását. Megpróbálok bemutatni néhány járványügyi összefüggést, valamint elmagyarázom egy-egy beavatkozás célját és okát. Rámutatok továbbá azokra az összefüggésekre, amelyek elsőre talán nem tűnnek mindenki számára nyilvánvalónak.

Mielőtt a válaszokra térnék, összegyűjtöttem néhány fontos megállapítást és tanulságot a COVID-19 világjárvány időszakáról.

A COVID-19 világjárvány kezelését mindig az adott időszak járványügyi helyzetének ismeretében kell értékelni. Könnyű a múltat mai szemmel kritizálni. Előremutató, ha a múltat a múlt tapasztalataira mai szemmel ránézve együttesen értjük meg, és képesek vagyunk tanulni belőle.
COVID-19 világjárvány kezdetén sem védőoltás, sem specifikus oki gyógymód nem állt rendelkezésre a COVID-19 megfékezésére. Az első járványhullám kezelésekor csak egyéb – úgynevezett nem-farmakológiai - intézkedések jöttek szóba. Ilyen például az emberek közötti kontaktusok számának korlátozása. A járványmatematikai modellek és az első hírek Kínából, Olaszországból a kórházak túlterhelését jelezték előre. A kormányoknak ezen információk alapján kellett cselekedniük.
A megtett pandémiás intézkedéseknek voltak előnyei és hátrányai. Tudatában kell lenni annak, hogy egy pandémia nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi és gazdasági károkat is okoz. A pandémiás védekezést sokan úgy értékelik, hogy a gazdaság működésére veszélyt jelent, ezért úgy állítják be a kérdést, hogy vagy ez, vagy az fontos, de a kettő együtt nem lehetséges. Ez azonban téves problémafelvetés és értékelés! Az egészségesebb népesség ugyanis egészségesebb gazdaságot jelent. Ezek az érdekek (gazdasági és egészségügyi) egymást erősítik, nem pedig egymással versengenek.
A tanulságokat érdemes levonni, a jobban védekező országoktól tanulni, a jövőbeli pandémiás felkészültség javításába a megszerzett tudást beépíteni, mert biztosan lehet jobban is védekezni. Sokkal olcsóbb a felkészültségbe fektetni, mint felkészületlenül elszenvedni egy újabb világjárványt.
A COVID–19 pandémia fontos tanulsága, hogy arányos, célzott és eredményes intézkedéseket csak a gyorsan változó járványügyi helyzet pontos ismeretének a birtokában lehet hozni, és a járványkezelés sikere nagyban múlik a gyorsaságon. Ehhez pedig felkészültnek kell lenni, fejlett és átfogó surveillance-rendszerekkel kell rendelkezni.
A pandémia második évében a COVID-19 elleni védőoltások rendelkezésre állása megnyitotta a lehetőséget arra, hogy a korlátozó intézkedések időszakát magunk mögött hagyhassuk, és a világjárványnak véget vessünk.
A SARS-CoV-2 vírus azonban változott, és a pandémia második évére olyan új variánsok jelentek meg, amelyek gyorsabban tudtak terjedni, súlyosabb megbetegedést okoztak, ráadásul fiatalabb életkorokban is, a wuhani törzshöz képest.
Annak ellenére, hogy számos hatásos és biztonságos oltóanyag állt rendelkezésre, a magyar oltási program nehézségekbe ütközött a leghátrányosabb helyzetű területeken élők elérésében, így a védőoltási program nem volt eredményes a COVID-19-cel összefüggő halálozási egyenlőtlenségek csökkentésében.
A védőoltásokkal kapcsolatos társadalmi elvárások irreálisan magas szintre lettek beállítva, miközben a védőoltások nem tudtak tökéletes védelmet nyújtani.
A védőoltásokkal kapcsolatos bizonytalanság idővel növekedni kezdett, amely mögött legfőként a bizalomvesztés áll(t).
Az egyéni szintű nem-farmakológiai (nem-gyógyszeres) intézkedések betartásában a pandémia második évében már egyre kevésbé működtek együtt az emberek (pandémiás kimerülés), és nem sikerült elérni, hogy az egyéni védekezési módok (pl. maszkhasználat, tesztelés és elkülönítés, szociális távolságtartás, védőoltás) beépüljenek a mindennapok védekezésébe.
Fontos tanulság, hogy ha “csak” egy pandémia zajlott volna, azt könnyebben lehetett volna kezelni, DE nemcsak a vírus terjedt, hanem a téves adatok, hibás előrejelzések, a “fake news” is. A pandémiás kockázatot többnyire jelentősen alábecsülték a kommunikátorok. Széles körben terjed a társadalomban a tudománytagadás.
Az infodémiát nem sikerül(t) jól kezelni.
Vannak, aki úgy gondolták – tévesen -, hogy a komplex járványügyi helyzetek tapasztalati úton megoldhatók. A tényeket, adatokat ezért gyakran figyelmen kívül hagyták. Emiatt az emberek jelentős része nem tudott valós képet kialakítani a kockázatokról, a szükséges és elégséges védekezésről. A kialakult pandémiás védekezési kimerülés és a bizalomvesztés komoly veszélyt jelent hosszú távon is a járványvédekezésben.
Különbség van a ’tudományos eredmények’ és a ’tudományos eredményeken alapuló (evidence based) döntéshozatal’ között. Ez utóbbit manapság már egyre gyakrabban úgy emlegetik, hogy ’bizonyítékok által informált (evidence informed) döntéshozatal’. A tudományos eredmény, ha jól végezték a kutatást, akkor a lehető legközelebb áll a természeti világgal kapcsolatos objektív igazsághoz. A kutatási eredmény reprodukálható, a módszerek jól dokumentáltak. A tudományos konszenzus kialakítható, ami nem vélemény kérdése. A tudomány tekintélye épp ebből az objektivitásból fakad. A tudomány azonban nem ad arra útmutatást, hogyan használjuk a tudományos ismereteket. A politikai döntéshozatalt el kell különíteni a tudománytól, hiszen nemcsak a tudományos eredményeket veszi figyelembe. Ebben a zónában már számít az értékrend, az érdekek, a preferencia és nagyobb szerepet kap a vélemény is, tehát sok szubjektív elemet tartalmaz.
Tisztában kell lenni azzal, hogy hol ér véget az adat és a tudomány, és hol kezdődik a vélemény. Mikor közöl valaki tényeket és mikor rakja rá ezekre az egyéni értékrendjét, véleményét? Ha a kommunikációban keveredik a tudományos bizonyíték, a politikai döntéshozatal, az értékrend és a vélemény, és az így megfogalmazott üzeneteket „tudományosan megalapozottnak” nevezik, akkor a közvélemény a tudományt véleménykérdésnek fogja tekinteni, amivel lehet vagy egyetérteni vagy nem egyetérteni. Ez nagyon veszélyes, mert ha így teszünk, akkor nem marad objektív eszközünk a bennünket körülvevő valós világ minél jobb megismerésére, és mind jobban elszakadhatunk a valóságtól. A tudományos konszenzust ezért nem szabad véleménykérdésnek tekinteni!
Helyes döntés volt-e a lezárásokkal vagy a védőoltásokkal kapcsolatos szigorú intézkedések bevezetése? Rossz döntés volt? Erre a kérdésre különböző emberek különböző válaszokat adnak - attól függően, hogy hogyan mérlegelik a megmentett életeket, az elvesztett munkahelyeket, az egészségügyi ellátási kapacitást, a döntéshozók tekintélyét, a tudományba vetett bizalmat és sok más bonyolult tényezőt. Ezeknek a döntéseknek a helyessége nem dönthető el tudományos módszerekkel, ahogy arra sem tud választ adni a tudomány, hogy az élet védelme fontosabb, vagy az egyéni szabadság. Természetesen az emberi életek is számítanak, és az autonómia is számít, de az már értékválasztás kérdése, hogy mikor áldozzunk fel az egyikből valamennyit a másikért.
A pandémiában nincs olyan intézkedés, amely mindenkinek tetszene. A „tökéletes bizalom” fenntartása nem elérhető cél, az értékválasztások beépítése az emberek életét befolyásoló döntéshozatalba elkerülhetetlen.
Vannak dolgok, amiken viszont változtathatunk, hogy előre lépjünk. Például azon, hogy hogyan beszélünk ezekről a döntésekről. Elkerülhetjük-e azokat a kommunikációs hibákat, amelyek szükségtelenül aláássák a bizalmat, és mind egyéni, mind társadalmi szinten növelik a járványoknak való kitettségünket? Képesek vagyunk-e az egyéni érdekeken felemelkedni a közösség érdekében?
A rossz kommunikáció a félretájékoztatás kapuja. Ha az érvényes kérdésekre az emberek nem kapnak megfelelő, empatikus választ, akkor nem meglepő, hogy a bizalom csökken. És amikor a bizalom csökkenni kezd, az emberek hajlamosabbak elhinni a hallott pletykákat. A nem hiteles, vagy félreérthető kommunikáció elindíthatja az embereket azon az úton, hogy elhiggyék a téves információkat.
A világjárvány kezelésekor, világszerte nagyon sok szakember és döntéshozó, hihetetlen sebességgel, állandó időkényszer alatt dolgozott. Az emberiség még így is mindig le volt maradva a vírus mögött. Elkerülhetetlen volt, hogy hibák történjenek. Legyen úgy, hogy tanulunk a hibákból, és a jövőben jobban alkalmazkodunk, és jobban felkészülünk egy következő világjárványra!
A pandémia és a védekezés megbeszélése, átfogó, részletes értékelése és a tanulás nagyon fontos kiindulási pont lehet az egészségbiztonság, a járványokkal szembeni ellenállóképesség növelésére Magyarországon is.

`5.` Ön szerint a lezárásoknak több volt az előnye, mint a hátránya?

Néhány szempont:
- A járványügyi intézkedéseinknek voltak járulékos kárai, elég ha az elmaradt kezelésekre gondolunk, megszűnő álláshelyekre, vagy a magányosságra kényszerült idősekre. Mi nem ismerjük ezen károk mennyiségének összehasonlítását az előnyökkel. Azaz nem tudjuk, hogy jól jártunk-e a Covid alatti lezárásokkal. Ön ismer ezzel kapcsolatosan adatokat?

A világjárvány első hullámának kezeléséhez stratégiai döntést kellett hozniuk a kormányoknak. Egyértelmű volt, hogy jó opció nincs, csak kevésbé rossz. A lezárásoknak jelentős gazdasági költsége, vesztesége volt világszerte, ezért sem volt a „lockdown” hosszú távon fenntartható.

Ám a pandémia kezdetén, amikor még nagyon sok bizonytalanság volt a vírus tulajdonságaival kapcsolatban, nem a gazdasági megfontolások álltak a figyelem középpontjában, hanem az emberi élet védelme és az egészség-veszteség minimalizálása, valamint időnyerés (pl. a vírus jobb megismerésére és a következő járványhullámra való felkészülésre). Ilyen helyzetben az értékválasztásnak meghatározó jelentősége van a döntésben: ez pedig az emberi élet védelmének elsőbbsége.

A beavatkozás kétféle stratégia mentén történhetett. Az első opció a szupresszió (elfojtás), melynek célja az effektív reprodukciós szám (R) 1 alá csökkentése, és így a betegek számának drasztikus csökkentése. A második opció a mitigáció (visszaszorítás, enyhítés), amely csak a terjedés lassítására törekszik az R csökkentésével, de nem feltétlenül 1 alá. Az úgynevezett „Fegusson jelentés”, amely egy járványmodellezési tanulmány volt, erről így írt: alapvetően két stratégia képzelhető el a járvány kezelésére: az elfojtás, mely drasztikus eszközökkel annyira lecsökkenti a betegség terjedési lehetőségeit, hogy a járvány megszűnjön, és az enyhítés, mely elfogadja, hogy a járványt megszakítani nem tudja, de igyekszik a terjedés valamelyes csökkentésével legalább időben elnyújtani a járványt, hogy az egészségügyi ellátórendszer ne terhelődjön túl [1]. A jelentés rámutatott, hogy mitigáció mellett a pandémia első hulláma valószínűleg még mindig nagyon magas halálozást okozna, és az egészségügyi rendszer (különösen az intenzív osztályok) sokszorosan túlterheltek lennének [1]. Ezért az elfojtás maradt az egyetlen elfogadható opció. Ehhez minimálisan a teljes lakosság társadalmi távolságtartására, az esetek otthoni elkülönítésére és a családtagok karanténjára, valamint az iskolák és egyetemek bezárására lesz szükség.

Az elfojtással kapcsolatos legnagyobb kihívásnak az tűnt, hogy a terjedés csökkentésére irányuló intenzív beavatkozási csomagot fenn kellene tartani, amíg védőoltás rendelkezésre nem áll (akár egy éven túl is), mivel a terjedés gyorsan újra fog indulni, ha az intézkedéseken lazítanak. Ennél jobb opciónak látszott, hogy meg kell próbálni a teljesen kiszámíthatatlan járványfolyamatokat egy „kvázi vezérelt” járványfolyamattá alakítani. Az időszakos társadalmi távolságtartási intézkedések miatt a járvány terjedése visszaszorul, és ha kellően alacsony a naponta azonosított új esetek száma, akkor lehetővé válik a beavatkozások átmeneti lazítása meghatározott időablakokban, de az intézkedéseket újra be kell vezetni, amikor az esetek száma ismét megugrik. Egy ilyen, a járványügyi helyzet alapján vezérelt járványkezelési rendszert akkor lehet jól működtetni, ha nagyon fejlett járványügyi felderítéssel (surveillance) rendelkezünk, és működik az információk gyors be- és visszacsatolása, valamint a professzionális kommunikáció.

Magyarországon 2020. március 11-én jelentették be a veszélyhelyzetet és március 28-án az ország egész területén életbe lépett a kijárási korlátozásokat tartalmazó intézkedéscsomag. Azt ekkor még nem lehetett tudni, hogy az elfojtás hosszú távon is lehetséges-e, és hogy a társadalmi távolságtartó intézkedések gazdasági költségei csökkenthetők-e.

Az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium által létrehozott Járványmatematikai és Epidemiológiai Projekt (ITM JMP) keretében tudományos közleményben számoltunk be az első pandémiás hullám (PH) kezelésének tapasztalatairól, és a lezárások utáni lehetséges forgatókönyvekről [2]. Ebben összefoglaltuk a járvány kitörésének nagyon korai szakaszában bevezetett kombinált, nem-gyógyszeres védekezési intézkedéscsomagot és epidemiológiai módszerek, valamint járványmodellek segítségével mutattuk be ennek hatásait. Fontos megjegyezni, hogy a lakosság a bevezetett intézkedéseket többnyire be is tartotta, a kontaktusok száma és a mobilitás ugyanis drasztikusan csökkent. A SARS-CoV-2 nem volt képes hosszú terjedési láncokat fenntartani a teljes lakosság körében; járványokat főként zárt közösségekben, pl. egészségügyi, valamint tartós ellátást nyújtó intézményekben (pl. idősotthonok) okozott. Az első pandémiás hullám (PH) elfojtása sikeres volt.

Milyen előnyökkel járt a sikeres elfojtás? A legfontosabb, hogy sikerült elkerülni egy nagyon súlyos első járványhullámot, azaz nagyon sok életet mentettek meg a lezárások, amit az is bizonyít, hogy ez idő alatt többlethalálozás nem mutatkozott. Az emberek többsége félt, nem szívesen ment közösségbe, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy fegyelmezetten betartották az intézkedéseket. Az első PH végére Magyarország világviszonylatban is az egyik legbiztonságosabb országnak számított. Az újranyitás pedig nagyon alacsony esetszámról indulhatott, ami egy viszonylagosan nyugodt néhány hónapot adott a társadalomnak, egészen a második PH-ig, amit felkészülésre lehetett fordítani.

Az első PH idején a lezárásokkal a kisebbik rosszat választottuk. A nem kívánt hatások széles körben jelentkeztek: mentális egészségben, társadalmi izolációban, gazdasági károkban, amik nagyon nehézzé tették ezt az időszakot mindenki számára. Nagy árat fizettünk, de emberéleteket mentettünk meg, és időt nyertünk a második pandémiás hullámra való felkészülésre.

Az első pandémiás hullám tapasztalatai rámutattak a súlyos társadalmi-gazdasági következmények mérséklésének szükségességére. Az ITM JMP javaslata az volt, hogy a 2. PH-ban a világjárvány visszaszorításának, lassításának stratégiáját - amely minden egyéb megfontolás felett dominál - olyan intézkedések kombinációjával kell elérni, amelyek a káros gazdasági következményeket a lehető legalacsonyabb szinten tartják.

A másik fontos tapasztalat az volt, hogy a nem-gyógyszeres intézkedések nagyon hatékonyak a COVID-19 járvány visszaszorítására, vagy akár elfojtására. A nem-gyógyszeres intézkedések sikerének azonban van néhány fontos feltétele. Először: a gyorsaság, azaz a pandémiás hullám minél koraibb szakaszában érdemes elrendelni. Másodszor: a megfelelő intézkedéscsomag elemeinek kidolgozása és megvalósítása (pl. a különböző fokozatú kontaktuscsökkentés és társadalmi távolságtartás, tesztelés + elkülönítés, kontaktuskutatás + karantén, maszkhasználat). Harmadszor: a szakszerű kivitelezéshez megfelelő személyi és tárgyi feltételek szükségesek (erős népegészségügyi intézményrendszer, területi epidemiológusok, járványügyi szakemberek). Negyedszer: amikor csak lehet, az intézkedéseket célzottan (például egy-egy szűkebb területen, megyében) kell alkalmazni a nemkívánt társadalmi-gazdasági károk minimalizálása érdekében (ám ehhez nagyon jó járványfelderítési háttér szükséges).

Lábjegyzet:
[1]. Imperial College London. Imperial College London. [idézi 2024. december 9.]. Report 9 - Impact of non-pharmaceutical interventions (NPIs) to reduce COVID-19 mortality and healthcare demand. Elérhető: https://www.imperial.ac.uk/medicine/departments/school-public-health/infectious-disease-epidemiology/mrc-global-infectious-disease-analysis/disease-areas/covid-19/report-9-impact-of-npis-on-covid-19/
[2]. Röst G, Bartha FA, Bogya N, Boldog P, Dénes A, Ferenci T, és mtsai. Early Phase of the COVID-19 Outbreak in Hungary and Post-Lockdown Scenarios. Viruses [Internet]. 2020. július [idézi 2022. április 9.];12(7):708. Elérhető: https://www.mdpi.com/1999-4915/12/7/708

3. Ön mit gondol: jól mértük fel a járványidőszakban a veszély léptékét?

Néhány szempont:
- A számítógépes modellek, előrejelzések mennyire működtek jól?

Az ITM JMP által készített járványmatematikai modellek összességében nagy segítséget jelentettek a járványfolyamatok megértésében, a különböző intézkedési opciók és lehetséges forgatókönyvek elemzésében, valamint a járványfolyamatok előrejelzésében. A pandémia során végzett járványmatematikai modellezéssel kapcsolatos hazai eredményekről számos helyen lehet olvasni [2,3].

A matematikai/epidemiológiai modellezés a COVID-19 világjárvány előtt nem volt része a népegészségügyi döntéshozatalnak Magyarországon, de a COVID–19 pandémia során felfigyeltek rá a döntéshozók és a közvélemény. 2020-ban az ITM JMP keretében sikerült kialakítani egy olyan epidemiológiai helyzetértékelési és járványmatematikai modellezési rendszert, amely képes volt a különböző forrásokból származó adatokat és információkat egységes keretrendszerben feldolgozni, majd becsatornázni járványmatematikai forgatókönyv-elemzésekbe és előrejelzések készítésébe [3]. A járványmodellek abban is segítettek, hogy elemezzük az intézkedések eredményességét a megvalósult járványügyi események tükrében. A munka 2022 óta az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretei között folytatódik.

Összességében elmondható, hogy a matematikai modellezés az általunk nyomon követett öt pandémiás hullám minden fő aspektusát jól megragadta, és a járványfolyamat trendjeit, vagy azok változását nagy pontossággal előre jelezte. Ezzel lehetőséget adott a gyorsreagálásra.

Jól mértük fel a veszély léptékét?

A pandémia során folytatott nyilvános kommunikációt hallgatva azt tapasztaltuk, hogy az egymás után érkező pandémiás hullámok bekövetkezési valószínűségét és a súlyosságát általában rendre alábecsülték. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem sikerült kilépni a pánik és elhanyagolás körforgásából.

Alábecsültük a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek hatását. Számos országban – Magyarországon is - azok viselték a világjárvány nagyobb terheit, akik már eleve hátrányos helyzetben voltak. A magyar lakosság egészségi állapotában jelentős egyenlőtlenségek voltak már a világjárvány előtt is. Mindezt a COVID-19 világjárvány tovább súlyosbította, és ennek hatása ki fog hatni az elkövetkező időszakra is [4,5]. Az egészségi állapotban tapasztalt jelentős egyenlőtlenségek továbbra is kockázatot jelentenek, mert növelik a vírusok terjedésének és az egészségügyi ellátórendszer egyenlőtlen terhelésének a kockázatát. A pandémiákra való felkészülésnek ezért tartalmaznia kellene a sérülékeny közösségek azonosítását, a szükségleteik jobb megismerését is. A jövőbeli intézkedések tervezésekor figyelembe kell venni az egyenlőtlenségeket, hogy azokat legalább részben kiegyenlítsék, mert csak így lehetséges mérsékelni a járványok, de még a krónikus nem-fertőző betegségek pusztító hatásait is.

Alábecsültük az infodémia mértékét és hatását. Nem láttuk előre és alábecsültük a védőoltásokkal kapcsolatosan kialakult bizalmatlanság mértékét és az ebben rejlő veszélyeket.

Egy ITM JMP idején elkezdett, és az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretében folytatott kutatás keretében vizsgáltuk a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatos bizonytalanság mozgatórugóit (6). A szociodemográfiai jellemzők a kezdetektől fogva jelentősen befolyásolták a COVID-19 védőoltásokkal szembeni bizonytalanságot. A fiatalabb korosztályok, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az alacsonyabb jövedelműek nagyobb valószínűséggel utasították el a COVID-19 elleni védőoltást, míg a fővárosban élők a legkisebb valószínűséggel. Az eredmények azt mutatták, hogy a védőoltást el nem fogadók körében a COVID-19 vakcina hatásosságába és biztonságosságába vetett bizalom idővel csökkent, miközben a COVID-ot egyre kevesebben tekintették fenyegetésnek. Magyarország példa arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek, a tájékoztatás hiánya és/vagy a félretájékoztatás, valamint a fokozódó bizalmatlanság hogyan áshatja alá egy oltási program sikerét.

Lábjegyzet:
[2]. Röst G, Bartha FA, Bogya N, Boldog P, Dénes A, Ferenci T, és mtsai. Early Phase of the COVID-19 Outbreak in Hungary and Post-Lockdown Scenarios. Viruses [Internet]. 2020. július [idézi 2022. április 9.];12(7):708. Elérhető: https://www.mdpi.com/1999-4915/12/7/708
[3]. Oroszi B, Horváth JK, Túri G, Krisztalovics K, Röst G. Az epidemiológiai surveillance és járványmatematikai előrejelzések szerepe a pandémiás hullámok megelőzésében, mérséklésében – hol tartunk most, és hová kellene eljutni. ScientSec [Internet]. 2021. július 30. [idézi 2022. augusztus 11.];2(1):38–53. Elérhető: https://akjournals.com/view/journals/112/2/1/article-p38.xml
[4]. Oroszi B, Juhász A, Nagy C, Horváth JK, McKee M, Ádány R. Unequal burden of COVID-19 in Hungary: a geographical and socioeconomic analysis of the second wave of the pandemic. BMJ Glob Health. 2021. szeptember;6(9):e006427.
[5]. Oroszi B, Juhász A, Nagy C, Horváth JK, Túri G, Koltai J, és mtsai. Socioeconomic inequalities in the uptake of COVID-19 vaccination in Hungary; context and public health implications. European Journal of Public Health [Internet]. 2023. október 1. [idézi 2023. október 30.];33(Supplement_2):ckad160.012. Elérhető: https://doi.org/10.1093/eurpub/ckad160.012
[6]. Ligeti AS, Oroszi B, Luca C, Bilics E, Ágoston J, Röst G, és mtsai. Socioeconomic determinants and reasons for non-acceptance to vaccination recommendations during the 3rd - 5th waves of the COVID-19 pandemic in Hungary. BMC Public Health [Internet]. 2024. július 5. [idézi 2024. július 8.];24(1):1796. Elérhető: https://doi.org/10.1186/s12889-024-19267-2

3. Ön mit gondol: a védettségi igazolványok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket?

Néhány szempont:
- A védettségi igazolványok rendszeréről mint “sikertörténetről” szokás hallani, ami “alapvetően fontos elem volt a Covid járvány kezelésében”, “segítette a biztonságos utazást, a polgárok védelmét” és “kulcsfontosságú volt a turizmus újjáélesztésében” [LINK]. Ön szerint mennyire igazak ezek az állítások, és mire alapozzák őket?
- A betegségen átesetteknek tudtunkkal volt fertőzés elleni védelme, mégis az oltottaknál jóval kevesebb jogot biztosítottak nekik a védettségi igazolványok. Ezt mi indokolja?

Tudományos evidencia vagy intézkedés?

A védettségi/védőoltási igazolványok rendszerének bevezetése politikai döntés alapján bevezetett intézkedés volt. Közvetett tudományos evidenciák álltak mögötte, de a döntésben egyéb szempontok is szerepet játszhattak (pl. gazdasági szempontok, a közösség védelme fontosabb az egyéni szabadságnál), így a megítélése nagyban függ attól, hogy kinek milyen az értékítélete.

Mi a védettségi/védőoltási igazolvány?

Sokféle megnevezés alatt találkozhattunk vele: védettségi igazolvány, immunitási útlevél, védőoltási útlevél, oltási igazolvány, zöld igazolvány, green pass. Ezek olyan eszközök, amelyeket a COVID-19 világjárvány megfékezésére irányuló intézkedések részeként alkalmaztak. Az védettségi/védőoltási igazolványt általában egy kormány vagy egészségügyi hatóság állította ki, általában egy digitális vagy nyomtatott nyilvántartásból állt és hitelesítő okmányként alkalmazták.

Valójában két dologról beszélünk: a védettségi igazolvány különbözik az oltási igazolványtól, vagy útlevéltől, mivel az előbbi dokumentálja a korábbi fertőzést is [7]. A védettségi igazolvány alapú rendszerek megvalósításának számos gyakorlati korlátja volt, például a tesztelés magas költsége. A védettségi igazolványokkal kapcsolatban számos további aggály is felmerült, pl. hogy a fertőzést követő immunitás paraméterei és időtartama nem meghatározottak, ösztönözhet a fertőzésnek való kitettségre, és kérdéses az újrafertőződés és az új törzsekkel szembeni fogékonyság [8]. A meghatározó szakmai álláspont szerint a SARS-CoV-2 fertőzést követő immunitás időtartamának korlátozott ismerete, különösen ha ellenanyag vizsgálat eredményeit veszik alapul, megbízhatatlanná teszi a védettségi igazolványt [8].

Az „oltási útlevelek” annyiban különböznek, hogy csak a beadott védőoltásokról szólnak, és az ezzel kapcsolatos paraméterek jobban ismertek. Ösztönzik a védőoltás elfogadását. A védőoltások védőhatásáról, a védelem időtartamáról jól működő nemzetközi kutatási hálózatokból származó adatok állnak rendelkezésre. Az „oltási útlevelet” tehát széles körben a védettségi igazolványoknál megbízhatóbb és praktikusabb dokumentumnak tartották a bevezetésükkor, mivel a védőoltás a védelem jobb korrelátumának volt tekinthető, mint pl. az ellenanyag szintek [8].

A korábban COVID-19-en átesetteknél kimutatható-e megbízható módon a védettség, illetve az, hogy az egyén nem fertőző?

Az Európai Bizottság 2021. március 17-én javaslatot tett egy digitális zöldigazolvány létrehozására, azért, hogy a COVID-19 világjárvány alatt megkönnyítse a polgárok biztonságos szabad mozgását az EU-n belül. Ezt követően, a digitális zöldigazolvány kiállításával összefüggésben, az ECDC állásfoglalást adott a védettség kimutatásáról szerológiai vizsgálatok (antitest vizsgálatok) segítségével [8].

Az állásfoglalás részletesen bemutatja, hogy a szerológiai vizsgálatok nem alkalmasak az akut SARS-CoV-2 fertőzés diagnosztizálására. Mivel a vírus elleni antitestek (IgM/IgG) a tünetek megjelenését követően kb. a hetedik naptól mutathatók ki, a betegség első hét napján kapott negatív szerológiai eredmény nem zárja ki a fertőzést. Az antitestek kimutatásának érzékenysége a hetedik nap után megnő, de a hetedik nap utáni negatív szerológiai eredményt szintén körültekintően kell értelmezni, mielőtt kizárnánk, hogy az egyén fertőzött és fertőző. A 7-14. nap közötti pozitív eredmény ugyan korábbi fertőzésre utal, de nem zárja ki a vírus jelenlétét. Ezen okok miatt a szerológia önmagában nem használható a folyamatban lévő fertőzés kizárására, és arra sem, hogy megállapítsuk, hogy az egyén fertőző-e.

A pozitív antitest-teszt eredmény bizonyíthatja a múltbeli fertőzést, anélkül, hogy a fertőzés időpontjára utalna. Az antitest tesztek tehát csak azt mutatják ki, hogy immunválasz történt a szervezetben, de azt nem, hogy a tesztelt személy antitest szintje elegendő védelmet nyújt-e. Nincs olyan bizonyított határértéke az ellenanyag szinteknek, ami fölött nagy biztonsággal megakadályoznák a SARS-CoV-2 vírusváltozatokkal való fertőződést. Azt sem lehet tudni egy ellenagyag vizsgálat eredményéről, hogy meddig tarthat a védelem, vagyis, hogy a védettségi igazolványnak ez a része mennyi ideig lenne érvényes. Könnyen lehet, hogy a pozitív antitesttesztet követően az antitestek hamarosan kimutathatatlanná válnak. Mindezeken túl a szerológiai vizsgálat érzékenysége idős vagy immunhiányos emberek esetében nem ismert, mivel az életkor vagy az egészségi állapot hatással lehet az egyéni immunválaszra.

Tehát ha a „védettségi igazolvány” ellenanyag vizsgálat alapján próbálja meg a védettséget igazolni, akkor jelentős a kockázata a téves besorolásnak, mivel a pozitív szérumantitest-teszt nem jelenti azt, hogy az egyén nem fertőzőképes és nem képes a vírus továbbadására, és azt sem lehet tudni, hogy az ellenanyagszint milyen gyorsan csökken.

Magyarországon mikor vezették be a védettségi igazolványokat, mi volt a célja és meddig volt hatályban?

Magyarországon 2021. februárjában vezették be a védettségi igazolványt, és 2023. februárjában szűnt meg [9,10]. A bevezetéséről szóló Kormánydöntés alapján háromféle módon lehetett igazolni a koronavírus elleni védettséget: “ha valaki megkapta a védőoltást, vagy igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, illetve ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja a fertőzésen való átesését is” [11].

Az intézkedés fő célja az volt, hogy ösztönözze a COVID-19 elleni védőoltások elfogadását és növelje az átoltottságot.

A tömeges védőoltás ígéretes stratégiát kínált 2021-ben a világjárványból való kilábalásra. A védettségi igazolvány jelentősége akkor nőtt meg, amikor a harmadik járványhullám csúcsát követően a korlátozások feloldását különböző átoltottsági célokhoz kötötte a kormányzat, és ezzel együtt a védettségi igazolvánnyal rendelkezők bizonyos többletjogokat kaptak. Pl. 2021. május 1.: 4 millió lakos megkapta az első oltást, ettől kezdve számos szolgáltatást védettségi igazolvánnyal igénybe lehetett venni (például uszoda, edzőterem stb.) [12]. 2021. május 23.: 5 millió lakos megkapta az első oltást, ettől kezdve megszűnt pl. a közterületi kötelező maszkhasználat, és engedélyezett volt szabadtéri rendezvényeket tartani legfeljebb 500 fő részvételével, amelyek csak védettségi igazolvánnyal voltak látogathatók. A zenés-táncos rendezvények védettségi igazolvánnyal látogathatóvá váltak létszámtól és helyszíntől függetlenül. Zárt téri rendezvényre szintén csak védettségi igazolvánnyal lehetett bemenni.

Miben különbözött ettől az uniós digitális COVID-tanúsítvány (ún. „zöld igazolvány”)?

2021. március 28-án az Európai Parlament elfogadta a Covid Passról (digitális zöld tanúsítvány vagy zöld útlevél) szóló álláspontját [13]. A nemzetközi intézkedés célja az volt, hogy közös kereteket biztosítson és ismét lehetővé tegye az EU-n belüli biztonságos utazást, illetve a gazdaság biztonságos újra nyitását.

A zöld igazolvány digitális bizonyíték volt arra, hogy egy személy rendelkezik védettséggel és valószínűleg nem fertőző. A zöld igazolvány az ellenanyagvizsgálati eredményt önmagában nem fogadta el a tanúsítvány kiállításához.

Zöld igazolványt az kaphatott, aki(t):

Beoltottak (2022 februárjától kezdve a bizonyítvány a második oltás időpontjától számított 6 hónapig volt érvényes);
Az előző 6 hónapon belül meggyógyult az igazolt COVID-19-ből (6 hónapig érvényes);
Antigén- vagy molekuláris teszttel negatív lett. (48 órán keresztül érvényes).

A javaslat az uniós országok számára olyan közös keretet biztosított, amely lehetővé teszi a laboratóriumi vizsgálati eredményeket, a gyógyult Covid-19 megbetegedést, vagy a védőoltásokat részletező egységes igazolások kiállítását és ellenőrzését. Mindez megkönnyítette a polgárok biztonságos utazását (korábban több tagállam is közegészségügyi okokból korlátozta az utazásokat), és kulcsfontosságú volt a súlyos csapást szenvedett európai idegenforgalmi ágazat támogatásában is. Az uniós digitális COVID-tanúsítványról szóló rendelet 2021. július 1-jén lépett hatályba.

Az uniós digitális COVID-tanúsítvány világszerte sikert aratott: globális szabványt állított fel a nemzetközi utazások tekintetében, és ez volt az egyetlen nemzetközi szinten működő rendszer, amelyet négy kontinens 51 országa igénybe vett [13].

2022 augusztusa óta már nincsenek EU-n belüli utazási korlátozások, így a COVID Pass ezen funkciója okafogyottá vált. Az uniós digitális COVID-tanúsítványról szóló rendelet 2023. június 30-án hatályát vesztette.

Az EU-ban használt COVID Pass elvesztette ugyan korábbi értelmét, de a megszerzett tudás és a kiépített rendszer további fejlesztések alapját képezheti. A WHO-val együtt, az EU-s COVID Pass rendszerből kiindulva egy új rendszert fejlesztenek. Ez a Globális Digitális Egészségügyi Hitelesítési Hálózat egy olyan önkéntes rendszer, amely segíthet a polgároknak abban, hogy egészségügyi dokumentumaikat hitelesítsék, és elektronikus egészségügyi adataikat biztonságosan használhassák nemzetközi szinten is. Ez egy jó kezdeményezés a pandémia tapasztalatainak hasznosítására és a jövőbeli pandémiákra való felkészülésre is.

Mi volt a védettségi igazolványok bevezetésekor a járványügyi kontextus?

2020 végétől a második pandémiás hullám leszálló ágba került és 2021 február elejére már 4000 alá csökkent a COVID-19 miatt kórházban kezeltek száma (a második járványhullám csúcsán észlelt szám megfeleződött), majd a csökkenés – az egészségügyi ellátórendszer közepes terheltsége mellett - megállt. Az előrejelzések azt mutatták, hogy a második járványhullámban jelentős terhelést elszenvedett egészségügyi ellátórendszerre egy újabb járványhullám vár, anélkül, hogy a két járványhullám között az egészségügyi dolgozók lélegzetvételnyi szünethez jutottak volna. A tömeges COVID-19 elleni védőoltási programok 2021 eleje óta már javában zajlottak.

2021 februárjában, körülbelül a védettségi igazolványok magyarországi bevezetésének idején indult el a harmadik pandémiás hullám. Ezt a járványhullámot egy, akkor még újnak számító variáns, az Alfa variáns okozta. Az első járványmatematikai modellezési eredmények az Egyesült Királyságból 56%-kal magasabb terjedési képességet becsültek, mint ami a wuhani vírusra volt jellemző [14]. Az adatok azt is mutatták, hogy nagyobb arányban okoz súlyos lefolyású megbetegedést, és a halálozás becsült kockázata az új variáns okozta COVID-19 esetében mintegy 55% -kal magasabb [15].

Február végén átlagosan napi 26 000 körüli adag COVID-19 elleni védőoltás beadására került sor. Az látszott, hogy a február végén tapasztalt átoltási ütem valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy meg tudja akadályozni a járvány felfutását.

Március elején már a 3. pandémiás hullám felfelé ívelő szakaszán voltunk. A modellezési eredmények alapján az látszott, hogy a 3. PH minden verzió szerint rosszul fog alakulni, és nagyobb lesz, mint a 2 PH volt. Az előrejelzés szerint nagyon gyorsan válik nagyon súlyossá a helyzet, akár március közepére extrém terhelés alá kerülhet az egészségügyi ellátórendszer, és ez így is lett.

Az Alfa variáns valóban nagyobb arányban okozott súlyos lefolyású megbetegedéseket. A kórházban kezelt betegek közül a súlyos betegek aránya március elején 25%-ra nőtt (2. PH-ban 15% volt), a lélegeztetett betegek aránya pedig 10% fölé nőtt (a 2. PH-ban 5-6% között mozgott). Egyre nagyobb arányban voltak érintettek a 64 éven aluliak a súlyos lefolyású betegek között, arányuk 20% fölé nőtt (2. PH-ban 15% volt). A kórházban kezeltek napi száma március elején már meghaladta a 2. PH csúcsát.

2021. március 8-án korlátozó intézkedések elrendelésére került sor (üzletek, éttermek, bárok nyitvatartási idejének korlátozása, áttérés digitális oktatásra, közterületi maszkviselés). Ez után mintegy 2,5 héttel, 2021. március 25. körül értük el a 3. járványhullám csúcsát. A COVID-19 halálozást és a csúcsterhelést tekintve is a 3. PH volt a legsúlyosabb a magyarországi COVID-19 pandémiás hullámok sorában. A járványügyi helyzet kiélezett volt.

Márciustól felgyorsult a védőoltási program, és áprilisban napi 80 000 körülire nőtt a beadott dózisok száma. Ekkor Magyarország az EU-ban élen jár a legalább egy dózis COVID-19 elleni vakcinával beoltott lakosság arányát tekintve: a 18 éven felüli lakosság mintegy harmada már legalább egy dózist kapott.

2021. április elején már túl voltunk a 3 PH csúcsán, de még mindig magasak voltak a megbetegedés számok. Ezzel együtt tovább gyorsult az átoltási ütem, 100 000 felett volt a naponta beadott dózisok átlagos száma. Ezzel a sebességgel csak 3 hónap kellett volna a 75%-os átoltottsághoz. Április 13. után azonban változott a trend és meredeken zuhanni kezdett a naponta beadott védőoltások száma 123 000 -ről 8 nap alatt mintegy felére. Az átoltottság 40% körül volt ekkor, a 60-69 évesek 62%-a, a 70-79 éveseknek 75%, a 80 éven felülieknek csak 66%-a volt oltott.

2021 április végén a kormány ismertette az újanyitási stratégiát, ami átoltottsági célokat határozott meg és ahogy már korábban taglaltuk, védettségi igazolványokhoz kötötte számos szolgáltatás igénybevételét [12]. Például május 1-én, amikor 4 millió lakos megkapta már az első oltást, számos szolgáltatás védettségi igazolvánnyal igénybe vehetővé vált (például uszoda, edzőterem stb.). Vagy például május 23-án, amikor már 5 millió lakos megkapta az első oltást, megszűnt a közterületi kötelező maszkhasználat, és a zenés-táncos rendezvények látogathatóvá váltak védettségi igazolvány birtokában.

Április végétől tehát újra meglódul az átoltási ütem és ismét elérte a napi 100 000 beadott dózist, május 4-én pedig meghaladtuk a napi beadott 120 000 dózist. 2021 május közepére viszont ismét csökkenni kezdett az átoltási ütem. Nyár elejére a felnőtt lakosság 66%-a már legalább egy dózissal be volt oltva, de az oltási program erősen lelassult, és már nem is tudták többé felpörgetni.

A koronavírus többször bizonyította, hogy képes meglepetéseket okozni, így a járványügyi éberséget maximális szinten kellett továbbra is tartani. Márciusban újabb hírek érkeztek egy Dél-Afrikában megjelent új variánsról (Béta variáns) és egy indiai variánsról, amit később Delta variánsként ismertünk meg. Az első hírek 50%-kal magasabb fertőzőképességről szóltak a korábbi vírusváltozatokhoz képest. Ekkorra már sejteni lehetett, hogy ebből egy következő, negyedik járványhullám is bekövetkezhet. A felbukkanó új vírusvariánsok ellenállóbbnak mutatkoztak azok ellen az antitestek ellen, amik a korábbi koronavírus fertőzés során kialakultak az emberi szervezetben. A rendelkezésre álló információk alapján arra is következtettünk, hogy a védőoltás eredményessége alacsonyabb lesz, mint a wuhani vírussal szemben [16].

2021. május elején, amikor Magyarországon éppen lezajlott a 3. PH., az Egyesült Királyság egyes területein már elkezdett járványosan terjedni az „indiai variáns”, és az általa okozott új megbetegedések száma kb. hetente duplázódott. A szelekciós előny egyik oka a gyorsabb terjedési képesség volt, a másik pedig az, hogy a védőoltások védőhatása csökkenést mutatott vele szemben [17]. Az „indiai variánst” WHO a fokozott kockázatú variánsok közé „Variant of concern” sorolta be és május 11-től, és megkapta a Delta variáns nevet.

A védettségi igazolványok bevezetésére és kivezetésére vonatkozó döntéshozatal során számos indirekt tudományos evidencia állt rendelkezésre, amiket az intézkedésről szóló döntéshez felhasználhattak, egyéb szempontok mérlegelése mellett.

Tudományos konszenzus volt például arról, hogy a COVID-19 elleni védőoltások csökkentik a halálozást, a magasabb átoltottság életeket ment meg. Arra is voltak bizonyítékok, hogy bizonyos ösztönzőkkel növelhető az átoltottság. A tudományos (objektív) eredményekhez számos preferencia, értékválasztás és egyéb szempont is járult a döntéselőkészítés során. Például, hogy a népesség egészségének védelme, vagy az egészségügyi ellátórendszer kapacitáshatárainak figyelembevétele egy világjárvány alatt fontosabb, mint az egyéni szabadság.

A SARS-CoV-2 vírus mutálódott, újabb és újabb variánsok jelentek meg és újabb járványhullámokat indítottak el. A tudomány pedig ezzel együtt gyorsan változott. A védőoltás által kiváltott védettség csökkent az új variánsok (Alfa és Delta) ellen. Az Omikron váratlan érkezése a 2021-22-es légúti szezon folyamán pedig azt hozta magával, hogy a védőoltásokkal kapcsolatos kötelezettségek bevezetéséről szóló döntések (pl. védettségi igazolvány, munkakörökhöz kötött kötelezőség) alapjául szolgáló tudományos adatok egyre kevésbé voltak aktuálisak.

Az új SARS-CoV-2 variánsok megjelenése befolyásolta a védőoltás által kiváltott védettséget a fertőzések ellen, ami a védőoltás eredményesség enyhe vagy jelentős mértékű csökkenéséhez vezetett, így egy idő után a védőoltási igazolványt sem lehetett megalapozottan használni, így meg is szűntették őket.

Mindkét fajta igazolvány felvetett számos etikai problémát és hatással lehetett az egyenlőtlenségekre. Az oltóanyaghoz való korlátozott hozzáférés méltányossági kérdéseket vethetett fel, a tesztelés pedig – főleg, ha az egyéneknek fizetni kellett érte - szintén az egyenlőtlenségek növekedését eredményezhette. A védőoltási igazolvány, ha az oltóanyagokhoz való univerzális hozzáférés biztosított volt, a legkevésbé járt az egyenlőtlenségek növelésével.

Összességében a védettségi /védőoltási igazolvány rendszere gazdasági és egészségügyi előnyökkel járhatott, segíthette a pandémiából való kilábalást és a gazdaság fokozatos helyreállítását. Ösztönözte a védőoltás elfogadását azáltal, hogy pl. a nyilvános helyekre való belépés feltételéül szabták a felmutatását. Növelte az átoltottságot [18]. Erősíthette a szándékot azokban, akikben már kialakult az oltás elfogadásának szándéka, de ellenkező hatást gyakorolhatott azokra, akiknek fenntartásaik voltak a vakcinával kapcsolatban [19].

A tudomány a változó járványügyi helyzet miatt gyorsan változott, de a tudományos eredmények átültetése a hétköznapi gyakorlatba ehhez képest lassan történt meg. A tudományos eredmények kommunikációja pedig még nehezebbé vált: hogyan lehet azt elmagyarázni, hogy ami tegnap igaz volt, az holnap már nem biztos, hogy az lesz?

A világjárványok esetében pedig éppen ez történik. Egy új vírus felbukkanása során mindig számítani kell arra, hogy a járványügyi helyzet gyorsan megváltozik. A vírusok bármikor képesek meglepetéseket okozni. Ne feledjük: a pandémiás intézkedésekről szóló döntéseket valós időben, a rendelkezésre álló adatok alapján kell meghozni. Nem lehet teljes mértékben megjósolni egy kiszámíthatatlan világjárvány menetét. A pandémia során pedig versenyfutás volt az idővel, illetve a vírus terjedésével.

Mit tanulhatunk meg? A pandémiás készültséget javítani kell annak érdekében, hogy képesek legyünk a járványügyi változásokat jobban monitorozni (járványügyi felderítés) és lekövetni, de még inkább a járványügyi változások elé menni. Fejleszteni kell azokat a folyamatokat, melyek segítségével a tudományos eredmények gyorsabban beépíthetők a döntéshozatalba és a hétköznapok járványvédekezésébe, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hiteles tájékoztatásra.

Lábjegyzet:
[7]. Chen LH, Freedman DO, Visser LG. COVID-19 Immunity Passport to Ease Travel Restrictions? Journal of Travel Medicine [Internet]. 2020. augusztus 20. [idézi 2024. december 7.];27(5):taaa085. Elérhető: https://doi.org/10.1093/jtm/taaa085
[8]. European Centre for Disease Prevention and Control. The use of antibody tests for SARS-CoV-2 in the context of Digital Green Certificates – [Internet]. ECDC: Stockholm; 2021.; 2021. Elérhető: https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/Use-of-antibody-tests-for-SARS-COV-2-in-the-context-of-Digital-Green-Certificates.pdf
[9]. Magyar Közlöny [Internet]. [idézi 2024. december 5.]. Elérhető: https://magyarkozlony.hu/?year=2022&month=5&serial=88
[10]. Magyar Közlöny [Internet]. [idézi 2024. december 5.]. Elérhető: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/0342bbf4d2fc62d04bc14e7a241aab91cffe9530/megtekintes
[11]. https://kormany.hu [Internet]. 2021 [idézi 2024. december 5.]. A legfontosabb tudnivalók a védettségi igazolványról. Elérhető: https://kormany.hu/hirek/jovo-hettol-igenyelheto-a-vedettsegi-igazolvany
[12]. telex [Internet]. 2021 [idézi 2024. december 6.]. Orbán elsorolta, mire lesz jó a védettségi igazolvány 4 millió beoltottnál. Elérhető: https://telex.hu/belfold/2021/04/23/orban-viktor-penteki-kossuth-radio-interju-koronavirus-nyitas
[13]. European Commission. EU Digital COVID Certificate - European Commission [Internet]. 2022 [idézi 2024. december 6.]. Elérhető: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/coronavirus-response/safe-covid-19-vaccines-europeans/eu-digital-covid-certificate_en
[14]. Davies NG, Barnard RC, Jarvis CI, Kucharski AJ, Munday J, Pearson CAB, és mtsai. Estimated transmissibility and severity of novel SARS-CoV-2 Variant of Concern 202012/01 in England [Internet]. medRxiv; 2020 [idézi 2024. december 5.]. o. 2020.12.24.20248822. Elérhető: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.12.24.20248822v1
[15]. Davies NG, Jarvis CI, Edmunds WJ, Jewell NP, Diaz-Ordaz K, Keogh RH. Increased mortality in community-tested cases of SARS-CoV-2 lineage B.1.1.7. Nature [Internet]. 2021. május [idézi 2024. december 6.];593(7858):270–4. Elérhető: https://www.nature.com/articles/s41586-021-03426-1
[16]. Mahase E. Covid-19: Where are we on vaccines and variants? BMJ [Internet]. 2021. március 2. [idézi 2024. december 6.];n597. Elérhető: https://www.bmj.com/lookup/doi/10.1136/bmj.n597
[17]. SAGE. GOV.UK. 2021 [idézi 2024. december 6.]. SAGE 89 minutes: Coronavirus (COVID-19) response, 13 May 2021. Elérhető: https://www.gov.uk/government/publications/sage-89-minutes-coronavirus-covid-19-response-13-may-2021/sage-89-minutes-coronavirus-covid-19-response-13-may-2021
[18]. Stefanizzi P, Bianchi FP, Brescia N, Ferorelli D, Tafuri S. Vaccination strategies between compulsion and incentives. The Italian Green Pass experience. Expert Rev Vaccines. 2022. április;21(4):423–5.
[19]. ECDC. Facilitating COVID-19 vaccination acceptance and uptake in the EU/EEA [Internet]. 2021 [idézi 2024. december 7.]. Elérhető: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/facilitating-covid-19-vaccination-acceptance-and-uptake

1.2. Tudtunkkal a Covid oltások nem védenek a fertőzés ellen, a terjesztés gátolásában játszott szerepük pedig kérdéses jelenleg. Ön szerint mit tudunk erről ma, és mit tudtunk 2021-ben, a védettségi igazolványok bevezetésekor?

2. Ön mit gondol: a Covid oltásoknak több az előnye, mint a hátránya?

A COVID-19 elleni védőoltások védenek a fertőzés ellen, de a védettség az oltás óta eltelt idő múlásával csökken. Az immunitás csökkenését több tényező is meghatározza: például a megbetegedéseket okozó vírusvariánsok immunelkerülő képessége, az időben csökkenő keringő ellenanyagok mennyisége, és az, hogy milyen magas szintről indult a csökkenés.

Nézzük meg, hogy milyen tudományos evidenciák álltak rendelkezésre a védettségi igazolványok bevezetésekor a témában.

A vakcinák teljesítményének (performance) mérésére szolgáló, jelen értékelés szempontjából leginkább releváns alapmutatók a következők:

Védőoltás hatásosság (vaccine efficacy): az oltott egyének körében a fertőzés vagy megbetegedés kockázatának csökkenése, amely a gondosan ellenőrzött körülmények között végzett oltásokból származik. Ez randomizált klinikai vizsgálatokból (pre-licensure clinical trials) becsült érték.
Védőoltás eredményesség (vaccine effectiveness): az oltott egyének körében a fertőzés vagy betegség csökkent kockázata, amely a védőoltásnak tulajdonítható, valós, hétköznapi körülmények között végzett vakcináció következtében. Ez megfigyeléses (nem randomizált) vizsgálatokból becsült érték. Ezek a vizsgálatok hosszabb időtartamot is képesek lekövetni, és szélesebb körben vonnak be lakosságcsoportokat, mint a randomizált kontrollált klinikai kutatások.

A különböző SARS-CoV-2 vakcinák magas (62-95%-os) hatásosságot mutattak a tünetekkel járó SARS-CoV-2 fertőzés ellen randomizált, kontrollált III. fázisú klinikai vizsgálatokban, melyek alapján az engedélyezésük történt [20].

Miután elkezdődtek a COVID-19 elleni védőoltási programok, folytatódott a vakcinák értékelése megfigyeléses vizsgálatok keretében. A hétköznapi körülmények között detektált vakcina-eredményességet számos tényező befolyásolhatja: például a hűtőlánc (különösen az ultrahideg tárolás) folytonossága/sérülése, az adagolási ütemterv időzítése és teljessége, a tömeges oltási programokban beoltott populáció különbözősége, valamint a különböző vírusváltozatok megjelenése. Ezekben a megfigyeléses vizsgálatokban már sor kerülhetett a randomizált kontrollált klinikai vizsgálatokból származó bizonyítékok hiányosságainak kezelésére, beleértve például az érdeklődésre számot tartó különböző kutatási kimenetek vizsgálatát (pl. súlyos betegség, halálozás, hosszabb távú védettség). A vakcinák által nyújtott védelem időtartamának meghatározása segít annak eldöntésében, hogy szükség lesz-e ismételt oltásra, vagy hogy a vírus új változatainak megjelenése befolyásolja-e a védőhatást, és szükség van-e az oltóanyagban szereplő antigén kicserélésére?

A teljesség igény nélkül néhány jelentősebb mintaszámon végzett megfigyeléses vizsgálati eredményt mutatok be a következőkben a 2021 folyamán elsőként megjelent közlemények közül.

2021. január 27-én jelent meg preprintként egy közlemény, mely interim (közbülső) eredményeket közölt a védőoltás eredményességről rutin körülmények között Izraelben [21]. Azért voltak az izraeli megfigyeléses kutatások az elsők, mert a COVID-19 oltási programok elindulása óta Izrael vezető szerepet töltött be az egy főre jutó beadott vakcinamennyiséget tekintve. Ez a vezető szerep hozzájárult ahhoz is, hogy a védőoltás (Pfizer/BioNTech vakcina) eredményessége rutin, hétköznapi körülmények között is mihamarabb mérhetővé váljon.

Mintaszámot tekintve ez egy óriási kutatás volt, mivel a 2,6 millió tagot számláló szolgáltató minden olyan páciensét toborozta a vizsgálatba, aki 16 éves vagy annál idősebb volt és akit BNT162b2 vakcinával oltottak be 2020. december 19. és 2021. január 15. között. A vizsgálatba végül 503 875 fő (medián életkor: 59,7 év) került be. A vizsgálati módszerük lényege, hogy kórelőzmény felvételére és PCR teszt elvégzésére került sor az 1. dózis beadását követően minden nap, egészen január 17-ig. Az 1. dózist követő 13-24. nap között a napi és kumulatív fertőzési rátát összehasonlították az 1-12. nap közötti adatokkal, Kaplan-Meier becslést és generalizált lineáris modellt alkalmazva. 351 897 vizsgálati személy esetében születtek meg a 13-24. napi utánkövetés eredményei. Közöttük a SARS-CoV-2 kumulatív incidenciája 0,57% volt az 1-12 napon (N=2484) és 0,27% a 13-24 napon (N=614). Az incidencia csökkenése az 1. vakcina adag beadását követő 18. naptól volt nyilvánvaló. Hasonló relatív kockázatcsökkenést számítottak 60 éves vagy annál idősebb egyéneknél (44,5%), a fiatalabbaknál (50,2%), a nőknél (50,0%) és férfiaknál (52,1%).

Nem sokkal később 2021. február elején megjelent egy újabb preprint, amelyben a Weizmann Institute of Science és a Tel Aviv University munkatársai az előzetes védőoltás eredményességi vizsgálatuk eredményét közölték, melyet 2020. december 20. és 2021. február 2. között végeztek [22]. Ebben a kutatásban például a 60+ éves korosztályokban előforduló COVID-19 esetek adatait hasonlították össze, a betegség lefolyásának súlyosságát is figyelembe véve. A tanulmány az Izraelben használt Pfizer-BionTech vakcina eredményességét vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy 1,5 hónappal a védőoltási program indulása után az oltottak körében a 60+ éves korcsoportban mintegy 41%-kal kevesebb megerősített COVID-19 eset, 31%-kal kevesebb kórházi kezelés és 24% -kal kevesebb kritikus/súlyos állapotú megbetegedés fordult elő.

Szintén 2021 február elején közöltek egy preprintet, amely a COVID-19 elleni védőoltás hatását vizsgálta a SARS-CoV-2 vírusürítésre. Ezek is interim kutatási eredmények voltak Izraelből [18]. A kutatás keretében egy retrospektív vizsgálatot végeztek 2020. december 23. és 2021. január 25. között, a mintaszám 2897 fő volt. Összegyűjtötték és elemezték az RT-PCR teszteket három vírusgénre, oltottak és nem oltottak körében, és a CT értékeket mérték (ciklus küszöbérték).

A módszertan szerint azonosították az újonnan fellépő COVID-19 megbetegedéseket, a betegektől légúti mintát vettek laboratóriumi vizsgálatra és dokumentálták a CT értéket. A CT értékről azt kell tudni, hogy minél alacsonyabb, annál nagyobb vírusterhelésre utal. Az átlagos CT értéket meghatározva azt találták, hogy az oltást követő 12-28 nappal gyűjtött pozitív minták CT értéke magasabb volt (ez alacsonyabb vírusterhelésre utal), mint az oltást követő első 11 napban vett pozitív minták CT értéke (amikor a védőoltás még nem fejthette ki a hatását). Ezt követően összehasonlították a COVID-19 oltás után bekövetkezett fertőzések esetében a CT értéket a be nem oltott betegek pozitív tesztjeinek a CT értékeivel. Az oltást követően több mint 12 nappal bekövetkező fertőzések esetében jelentősen alacsonyabb vírusterhelés volt kimutatható. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsonyabb vírusterhelés csökkentheti a vírusok továbbadásának kockázatát, a fertőzőképességet, valamint a betegség lefolyásának a súlyosságát is.

Bíztató eredményeket mutattak egy Skóciában készült és 2021 májusában közölt védőoltás eredményesség vizsgálat adatai is a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedésekkel kapcsolatban [23]. A vizsgálat a prospektív kohorszvizsgálat módszertanát követte. A vizsgálatba bevont populáció Skócia 5,4 milliós lakossága volt. 2020. december 8. és 2021. február 15. között védőoltásban részesült 1,37 millió fő, védőoltásban pedig nem részesült 4,03 millió fő. Két oltóanyagot vizsgáltak, a BNT162b2 mRNA (Pfizer-BioNTech) és a ChAdOx1 (Oxford/AstraZeneca) vakcinákat.

A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a Pfizer/Biontech által gyártott vakcina első dózisának beadását követő 28-34 napban 85%-kal csökkent a kórházi kezelést igényló COVID-19 megbetegedések aránya a nem oltottakhoz képest. Az Oxford/AstraZeneca által gyártott vakcina első dózisának beadását követő 28-34 napban 94% csökkenést regisztráltak.

A Magyarországon használt koronavírus-vakcinák eredményességének értékelésére, kormányzati megrendelésre szervezték meg a HUN-VE vizsgálatsorozatot 2021 őszétől kezdődően, amelyről az első eredmények 2021. november végén jelentek meg [24]. Ez egy retrospektív kohorsz vizsgálat volt, mely 2021 nyár elejéig vizsgálta az oltottak és a nem oltottak körében a COVID-19 megbetegedések és COVID-19 halálesetek előfordulását. A cél az volt, hogy meghatározzák a COVID-19 elleni védőoltások nyújtotta védelem mértékét a tünetekkel járó fertőzések és a COVID-19-cel összefüggő halálozások alapján. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a becsült korrigált védőoltás eredményesség 68,7% és 88,7% között mozgott a SARS-CoV-2 fertőzés ellen, valamint 87,8% és 97,5% között a COVID-19-cel összefüggő halálozás ellen. Ez a megfigyeléses vizsgálat a Magyarországon használt oltóanyagok magas vagy nagyon magas eredményességét bizonyította a SARS-CoV-2 fertőzés és a COVID-19-hez kapcsolódó halálozás megelőzésében.

2021 második félévében már számos nemzetközi tanulmány beszámolt a COVID-19 elleni védőoltások csökkenő eredményességéről. Tartof és munkatársainak a kutatása például kimutatta a BNT162b2 (Pfizer/Biontech) magas eredményességét a kórházi ellátást igénylő megbetegedések ellen az alapimmunizálást követő 6 hónapig, még a delta variáns széles körű elterjedése mellett is [25]. A SARS-CoV-2 fertőzések elleni védőoltás eredményességének csökkenését elsősorban az idő múlásával csökkenő immunitással magyarázták, nem pedig azzal, hogy a Delta variáns kikerüli a vakcinavédelmet.

2021 második félévében az ITM JMP keretében mi is monitorozni kezdtük a védőoltások által nyújtott védelem alakulását a magyar lakosság körében [26]. Az erről szóló tanulmány a „szűrési módszer” segítségével mutatta be a becsült védőoltás eredményesség változását. A vizsgálati népesség a teljes magyar lakosság volt, a kutatási időszak pedig a 2021. évre, az Alfa és a Delta vírusváltozatok által dominált időszakokra terjedt ki, beleértve a booster oltások (3. dózis) bevezetését is. A kutatás azért is érdekes volt, mert Magyarország egyedülálló módon hat különböző vakcinát alkalmazott ugyanabban a népességben, viszont a booster oltások többségét mRNS vakcinával végezték el.

Az eredmények azt mutatták, hogy kezdetben valamennyi vakcina magas szintű védelmet nyújtott, amely aztán idővel csökkent. Bár az egyes korcsoportokban eltérő volt a kép, a védettség csökkenése minden oltóanyag esetében nyilvánvaló volt, különösen a fiatalabb korcsoportokban és a Sinopharm, a Szputnyik-V és az AstraZeneca vakcinák esetében. A védelem csökkenő trendje egyértelműen megfordult a booster dózisok hatására, és leginkább e három vakcina esetében, ahol a védettség korábbi csökkenése még nyilvánvalóbb volt. Összességében két vakcina, a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyaga, minden korcsoportban a legjobb eredményeket produkálta, még a csökkenő immunitást figyelembe véve is [26].

Ugyanezt az időszakot, azaz a 2021. évi őszi járványhullám alatti COVID-19 elleni védőoltás eredményességet vizsgálta HUN-VE 3 is az akkor domináns delta-variáns ellen, a negyedik hullám során. Az eredmények azt mutatták, hogy a védőoltás beadása után az idő múlásával valamennyi védőoltás védőhatása csökkent. A szerzők kiemelték, hogy az emlékeztető oltások jelentősen növelték a védőhatást. A halálozás elleni védelem például a Pfizer/BioNTech esetében a 65 évesek és idősebbek körében 82%, a 65 év alattiaknál 87%; a Moderna oltóanyaga esetében a 65 évesek és idősebbek körében 93%, a 65 év alattiaknál 78% volt [27].

A Delta, majd az Omikron variáns térnyerése mindenkit váratlanul ért. A csökkenő immunitás és az Omikron rendkívüli fertőzőképessége az 5. járványhullám során azzal a következménnyel járt, hogy a védőoltások előnyeinek mértéke – elsősorban a fiatalabb korosztályokban – a beadás után néhány hónappal már csökkent, ami megváltoztatta az intézkedéseket alátámasztó kockázat-előny értékelést. 2022 tavaszára, az Omikron variáns által okozott 5. járványhullám során azt tapasztaltuk, hogy a vakcinák még mindig életek ezreit mentették meg, de már nem voltak olyan eredményesek, mint amilyennek a kezdeti adatok mutatták, különös tekintettel a fertőzés kockázatának csökkentésére.

Összességében tehát a COVID-19 elleni tömeges védőoltási programok első eredményei nagyon bíztatóak voltak: a védőoltás drámaian csökkentette a tünetekkel járó SARS-CoV-2 fertőzések, a kórházi ellátást igénylő súlyos megbetegedések és a COVID-19-cel összefüggő halálozás kockázatát.[W1]

Az embereknek szinte tökéletes vakcinákat ígértek a klinikai kutatások eredményei alapján, és a tömeges oltási kampányok első hónapjaiban úgy tűnt, hogy ezt meg is kapták. Az első kommunikációs üzenetek a COVID-19 elleni védőoltásokról túl magasra tették az elvárásokat. A teljesen jogos lelkesedés közepette egy olyan kommunikációs hiba alapjait sikerült ezzel lerakni, amely később sokakat zavarba ejtett és elbizonytalanított. A helyzetet tovább rontotta, hogy a kommunikációs üzenetekben elkezdték összekeverni a tünetekkel járó fertőzésre és a súlyos betegségre/halálos kimenetelre vonatkozó adatokat, ami ahhoz vezetett, hogy a lakosság „atombiztos” vakcinát feltételezett, de végül nem azt kapott.[W2]

2021 végére, 2022 elejére az idővel csökkenő immunitás nyilvánvalóvá vált. A booster oltásokat azonban kevesebben igényelték, mint az első és második dózist. Ráadásul a SARS-CoV-2 vírus egyre magasabb immunelkerülő képességgel rendelkező Omikron variánsa is egyre inkább elterjedt, és beindította az 5. járványhullámot.

Természetesen, mint minden vakcina (de akár minden gyógyszert is említhetnék), úgy a COVID-19 elleni vakcinák sem tökéletesek. És nem volt nyájimmunitás sem. A 90%-os, vagy a feletti védőhatás nem maradt meg örökre, és ráadásul folyamatosan új vírusváltozatok érkeztek, amelyek részben kikerülték a védőoltások által nyújtott védelmet. Többen is voltunk, akik megpróbáltak figyelmeztetni az új variánsok és a csökkenő immunitás lehetőségére, de ezzel szemben a „100%-os védelem” könnyű és egyszerű üzenete – amely azt a tévhitet erősítette meg, hogy az immunitás lényegében tökéletes védelmet jelent – sokkal hangosabb volt.

A tökéletes vakcina egy ál-érv, amelyet gyakran használnak a védőoltások lejáratására: mert állítólag csak a tökéletesen biztonságos és tökéletesen hatékony vakcinák elfogadhatóak, és minden, ami ennél kevesebb, kudarcnak minősül. Ez azonban nem igaz. Egy modellezési tanulmány becslése szerint a COVID-19 elleni védőoltások csak az első évben 20 millió halálesetet előztek meg világszerte [28].

Tény azonban, hogy nem voltak olyan jók, mint amilyennek kezdetben tűntek. A népegészségügyi kommunikáció ragaszkodott az első változathoz: megerősítette a védőoltások drámai védőhatását a súlyos betegségek és a halálozás csökkentésében. A lakosság körében azonban egyre többen úgy érezték, hogy becsapták őket. Jobbat ígértek nekik: 100%-os védettséget és nulla kockázatot.

Annak ellenére, hogy több hatékony vakcinát is kifejlesztettek, amelyek milliók életét mentették meg egy világméretű világjárvány idején, a védőoltásokba vetett bizalom nem javult, hanem romlott.

Pedig a COVID-19 elleni vakcinák kifejlesztése kétségtelenül a világ leglenyűgözőbb tudományos teljesítményei közé tartozik. Reményteli volt látni, ahogy a tudományos világ összefogott, hogy egy globális világjárvány közepette néhány hónap alatt nem egy, hanem többféle oltóanyagot is előállítson. Azt gondoltuk sokan akkor, hogy ha ez így fog menni, akkor több esélyünk lesz a járványok ellen folytatott küzdelmet győzelemre vinni. Védőoltások nélkül csak a döntetlenért küzdhetünk, és nem jók az esélyeink még arra sem, hogy ezt elérjük.

Lábjegyzet:
[18]. Stefanizzi P, Bianchi FP, Brescia N, Ferorelli D, Tafuri S. Vaccination strategies between compulsion and incentives. The Italian Green Pass experience. Expert Rev Vaccines. 2022. április;21(4):423–5.
[20]. Shrotri M, Swinnen T, Kampmann B, Parker EPK. An interactive website tracking COVID-19 vaccine development. Lancet Glob Health [Internet]. 2021. május [idézi 2024. december 5.];9(5):e590–2. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8049589/
[21]. Chodick G, Tene L, Patalon T, Gazit S, Tov AB, Cohen D, és mtsai. The effectiveness of the first dose of BNT162b2 vaccine in reducing SARS-CoV-2 infection 13-24 days after immunization: real-world evidence [Internet]. medRxiv; 2021 [idézi 2024. december 5.]. o. 2021.01.27.21250612. Elérhető: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2021.01.27.21250612v1
[22]. Rossman H, Shilo S, Meir T, Gorfine M, Shalit U, Segal E. Patterns of COVID-19 pandemic dynamics following deployment of a broad national immunization program [Internet]. medRxiv; 2021 [idézi 2024. december 5.]. o. 2021.02.08.21251325. Elérhető: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2021.02.08.21251325v1
[23]. Vasileiou E, Simpson CR, Shi T, Kerr S, Agrawal U, Akbari A, és mtsai. Interim findings from first-dose mass COVID-19 vaccination roll-out and COVID-19 hospital admissions in Scotland: a national prospective cohort study. Lancet. 2021. május 1.;397(10285):1646–57.
[24]. Vokó Z, Kiss Z, Surján G, Surján O, Barcza Z, Pályi B, és mtsai. Nationwide effectiveness of five SARS-CoV-2 vaccines in Hungary-the HUN-VE study. Clin Microbiol Infect. 2022. március;28(3):398–404.
[25]. Tartof SY, Slezak JM, Fischer H, Hong V, Ackerson BK, Ranasinghe ON, és mtsai. Effectiveness of mRNA BNT162b2 COVID-19 vaccine up to 6 months in a large integrated health system in the USA: a retrospective cohort study. The Lancet [Internet]. 2021. október [idézi 2024. december 10.];398(10309):1407–16. Elérhető: https://linkinghub.elsevier.com/retrieve/pii/S0140673621021838
[26]. Horváth JK, Ferenci T, Ferenczi A, Túri G, Röst G, Oroszi B. Real-Time Monitoring of the Effectiveness of Six COVID-19 Vaccines against Laboratory-Confirmed COVID-19 in Hungary in 2021 Using the Screening Method. Vaccines [Internet]. 2022. november [idézi 2024. december 8.];10(11):1824. Elérhető: https://www.mdpi.com/2076-393X/10/11/1824
[27]. Vokó Z, Kiss Z, Surján G, Surján O, Barcza Z, Wittmann I, és mtsai. Effectiveness and Waning of Protection With Different SARS-CoV-2 Primary and Booster Vaccines During the Delta Pandemic Wave in 2021 in Hungary (HUN-VE 3 Study). Front Immunol. 2022;13:919408.
[28]. Watson OJ, Barnsley G, Toor J, Hogan AB, Winskill P, Ghani AC. Global impact of the first year of COVID-19 vaccination: a mathematical modelling study. The Lancet Infectious Diseases [Internet]. 2022. szeptember 1. [idézi 2024. november 1.];22(9):1293–302. Elérhető: https://www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099(22)00320-6/fulltext

2.1. Ismer olyan tanulmányokat, amik bemutatják a Covid oltások előnyeinek (pl: megelőzött Covid halálesetek) és hátrányainak (pl: oltásmellékhatás miatti halálesetek) összehasonlítását? Minket főleg az új típusú, ezelőtt még soha nem használt módszerekkel dolgozó oltásokkal kapcsolatosak érdekelnek (pl.: Pfizer-BioNTech és Moderna mRNS oltások).

A COVID-19 elleni védőoltások előnyeiről az előző részben már sok adatot ismertettem. Térjünk ki ennél a pontnál a nem kívánt mellékhatások monitorozására.

Az Európai Gyógyszerügynökségnek (European Medicines Agency, EMA), mint szabályozó hatóságnak példátlan mennyiségű adat áll rendelkezésre a COVID-19 elleni vakcinák biztonságosságának értékelésére, és ezekről az eredményekről rendszeresen tájékoztatást is adtak a COVID-19 elleni védőoltási kampány folyamán [29].

Részletesen beszámoltak arról is, hogy milyen adatokból dolgoznak. Például, hogy az engedélyezés előtt a vakcinákat több tízezer klinikai vizsgálatban résztvevő személyen tesztelték, hogy megerősítsék, megfelelnek az EMA biztonságosságra, hatásosságra és minőségre vonatkozó tudományos előírásainak. Ezen kívül számos adatforrásból folyamatosan ellenőrzik az Európában rendelkezésre álló oltóanyagok biztonságosságára vonatkozó új információkat. Ezek közé tartoznak például a betegektől, szülőktől és egészségügyi szakemberektől származó, feltételezett mellékhatásokról szóló jelentések, klinikai vizsgálatok adatai, az orvosi szakirodalom és más szabályozó hatóságok által megosztott információk. Az adatok alapján gondosan értékelik a feltételezett mellékhatásokat annak megállapítása érdekében, hogy azokat az adott vakcina vagy valami más, például valamilyen betegség okozta-e. Ezzel együtt az EMA szakértői folyamatosan mérlegelik a vakcinák előnyeit a mellékhatások kockázatával szemben. Ha észszerű esély van arra, hogy egy oltóanyag okozhatott egy feltételezett mellékhatást, akkor annak szerepelnie kell az oltóanyag termékinformációjában. Ez biztosítja, hogy az egészségügyi szakemberek és a betegek naprakész információkkal rendelkezzenek. Az EMA által végzett monitorozási adatok alapján az látható, hogy az EU-ban engedélyezett COVID-19 vakcinák biztonsági profilja nagyon megnyugtató. Összességében az ismert mellékhatások túlnyomó többsége enyhe és rövid ideig tartó. Előfordulhatnak súlyos mellékhatások, de ezek nagyon ritkák. E ritka esetek közül is nagyon kevés esetben számoltak be halálos kimenetelű mellékhatásról.

Az EMA folyamatosan és transzparensen kommunikált, és már 2021. április 20-án egy állásfoglalást adott ki az arról, hogy összefüggést talált a Janssen COVID-19 elleni oltóanyaga és a beadását követően fellépő vérrögképződés között [30]. Ezért elrendelte, hogy az alacsony vérlemezkeszámmal párosuló, szokatlan vérrögképződést a Janssen COVID-19 vakcina nagyon ritka mellékhatásaként kell felsorolni. A következtetések levonásához az EMA Biztonsági Bizottsága (Pharmacovigilance Risk Assessment Committee, PRAC) figyelembe vette az összes akkoriban rendelkezésre álló bizonyítékot, beleértve az Egyesült Államok által jelentett nyolc olyan súlyos esetet, ahol a Janssen oltást követően alacsony vérlemezkeszámmal párosuló szokatlan vérrögképződés történt. Ezt az adatot annak tükrében kell értékelni, hogy 2021. április 13-ig összesen több mint 7 millió ember kapott Janssen oltást az Egyesült Államokban. Az addig jelentett esetek mindegyike 60 év alatti volt, többségük nő, akinél a vérrögképződés az oltást követő 3 héten belül következett be.

A EMA PRAC jelentésében kiemelte, hogy a COVID-19 megbetegedés kórházi kezelés és halál kockázatával jár, a védőoltás pedig ezt jelentősen képes csökkenteni. Ezzel szemben a jelentett vérrögök előfordulásával és alacsony vérlemezkeszámmal járó esetek nagyon ritkák. A vakcina általános előnyei a COVID-19 megelőzésében felülmúlják a mellékhatások kockázatát. Felhívták a figyelmet arra, hogy mik a vérrögképződés és az alacsony vérlemezkeszám jelei, és hogy annak gyanújával azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a korai kezelés segít a mielőbbi gyógyulásban és a további szövődmények elkerülésében.

2021. július 9-én az EMA újabb közleményt adott ki a Comirnaty és Spikevax védőoltások lehetséges kapcsolatáról a szívizom- és szívburokgyulladás nagyon ritka eseteivel [30]. Ebben arról számolt be, hogy nagyon ritkán myocarditis és pericarditis (a szív gyulladásos állapotai) esetei fordultak elő olyan személyeknél, akik Comirnaty és Spikevax (korábban COVID-19 Vaccine Moderna) vakcinát kaptak.

Kiemelték, hogy ezen állapotok előfordulásának esélye nagyon alacsony, de tisztában kell lenni a tünetekkel, hogy a gyógyulás elősegítése és a szövődmények elkerülése érdekében azonnal orvosi kezelésben részesüljön a beteg. Ezek a következők: légszomj, heves szívdobogás-érzés, amely lehet szabálytalan is, valamint mellkasi fájdalom.

Ezen a ponton jegyzem meg, hogy az oltóanyagok biztonságosságával kapcsolatos kommunikáció is kihívásokkal nézett szembe. Miután az új COVID-19 elleni vakcinák a napi gyakorlatban bevezetésre kerültek, és több millió embernek adták be azokat, várható volt, hogy az esetleges nagyon ritka mellékhatások is előjönnek. A vakcinák előnyeit a betegség kockázatával és a védőoltások esetleges mellékhatásaival szemben a gyorsan változó hatásossági és biztonsági adatok ismeretében kellett kommunikálni. Számos információforrással (hagyományos, digitális és közösségi média) kellett versenyezni az egészségügyi szakembereknek a lakosság figyelméért. A téves információk legalább olyan gyorsan terjedtek, mint a megalapozottak. Számtalan önjelölt szakértő alkotta meg saját „igazságait” a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatos témákról, amelyek gyorsan terjedtek és nyertek teret a nyilvánosságban, különösen a social-media-ban. Így nehéz volt hitelesen és eredményesen kommunikálni a védőoltásokról.

Pedig nagyon sok tudományos adat áll rendelkezésre a kockázat-előny értékelésekről. Néhányat említek csak. Az egyik tudományos közlemény a COVID-19 elleni védőoltások előnyeit vizsgálta a szívizom- illetve szívburokgyulladás lehetséges kockázatához képest [31]. Azt már az előzőekben ismertettem, hogy a COVID-19 elleni mRNS vakcinák lehetséges ritka mellékhatása közé bekerült a szívizomgyulladás és a szívburokgyulladás. Ez pedig vitát váltott ki ezen oltóanyagok biztonságosságáról. Holott kohorszvizsgálatok azt mutatták, hogy a szívizomgyulladás nagyon ritka mellékhatás a COVID-19 elleni mRNS-vakcináció után, előfordulása 100 000 beoltott személyenként körülbelül 1-4 eset. Az adatok azt mutatták, hogy a fiatal férfiak (16-29 évesek) voltak a legnagyobb kockázatnak kitéve, főként a második adag beadása után. A betegek 95%-ánál a tünetek gyorsan megszűntek, és a laboratóriumi eredmények, valamint az EKG napokon belül normalizálódott. A szerzők kiemelték, hogy a rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés kapcsán a szívizomgyulladás előfordulása sokkal gyakoribb, mint amekkora a védőoltást követő mellékhatás kockázata. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a COVID-19 elleni védőoltás előnye felülmúlja a szívizom- és a szívburokgyulladás potenciális kockázatát.

Egy másik közlemény szintén a Covid-19 mRNA védőoltások előny-kockázat értékelését végezte el, célzottan a 18-64 éves férfiak esetében [32]. Vizsgálták a védőoltással összefüggő szívizom- és szívburok gyulladás megbetegedéseket, a kórházi felvételeket, az intenzív osztályra való felvételeket és a haláleseteket, mindezt az Omikron variáns időszakában. Összességében a kutatók eredményei azt bizonyították, hogy a védőoltások előnyei még ebben a korosztályban is meghaladják a kockázatokat. Az előrejelzésük szerint egymillió 18-25 éves férfi beoltásával 82 484 COVID-19 megbetegedést, 4766 kórházi kezelést, 1144 intenzív osztályos felvételt és 51 halálesetet lehetne megelőzni, szemben a 128 db védőoltással kapcsolatba hozható szívizom vagy szívburok gyulladás esettel, a 110 kórházi kezeléssel, nulla intenzív osztályos felvétellel és nulla halálesettel.

A kockázat-előny értékelés egyáltalán nem egyszerű feladat, hiszen különböző értékelést kell készíteni például oltóanyag típusonként, korcsoportonként, a fertőzésnek való kitettség szintjeként, a súlyos lefolyású COVID-19 megbetegedések kockázati csoportjaiként, és a megbetegedéseket okozó vírusvariánsonként. Az eredményeket pedig nagyon nehéz közérthetően kommunikálni

Ugyanakkor számos jógyakorlat létezik a COVID-19 elleni védőoltások kockázat-előny értékelésére és az eredmények kommunikációjára, például ilyenek a Lettországban vagy Németországban használt infografikák [33].

Lábjegyzet:
[29]. EMA. Safety of COVID-19 vaccines | European Medicines Agency [Internet]. 2023 [idézi 2024. december 8.]. Elérhető: https://www.ema.europa.eu/en/human-regulatory-overview/public-health-threats/coronavirus-disease-covid-19/covid-19-medicines/safety-covid-19-vaccines
[30]. EMA. Comirnaty and Spikevax: possible link to very rare cases of myocarditis and pericarditis | European Medicines Agency [Internet]. 2021 [idézi 2024. december 8.]. Elérhető: https://www.ema.europa.eu/en/news/comirnaty-spikevax-possible-link-very-rare-cases-myocarditis-pericarditis
[31]. Klamer TA, Linschoten M, Asselbergs FW. The benefit of vaccination against COVID-19 outweighs the potential risk of myocarditis and pericarditis. Neth Heart J [Internet]. 2022. április [idézi 2024. június 20.];30(4):190–7. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8906525/
[32]. Yogurtcu ON, Funk PR, Forshee RA, Anderson SA, Marks PW, Yang H. Benefit-risk assessment of Covid-19 vaccine, MRNA (MRNA-1273) for males age 18–64 years. Vaccine X [Internet]. 2023. június 2. [idézi 2024. június 20.];14:100325. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC10234830/
[33]. European Centre for Disease Prevention and Control. Effective communication around the benefit and risk balance of vaccination in the EU/EEA. [Internet]. LU: Publications Office; 2024 [idézi 2024. december 9.]. Elérhető: https://data.europa.eu/doi/10.2900/274174

2.2 Ön szerint az oltottak vagy az oltatlanok haltak-e meg nagyobb eséllyel 2021 és 2023 között? Ez azért is érdekel minket, mert az általunk ismert angol statisztika szerint egyáltalán nem az oltatlanok voltak a legnagyobb veszélyben a járványidőszak alatt. [oltottsági státusz szerinti össz-halálozási adatok, LINK]. Hogyan könyveljük el ezeket az adatokat? Van rájuk valami olyan magyarázat, ami alapján egyértelműen nem kell ezekkel foglalkoznunk, vagy további vizsgálatok folynak ezen irányokban? Ha igen, mik?

Nem elegendő csak az elhunytakat vizsgálni védőoltási státusz szerint. Elmagyarázom egy példa és néhány ábra segítségével, hogy miért.

1. Képzeljenek el egy olyan közösséget, amelybe összesen 60 ember tartozik!

2. Híre megy, hogy ebben a közösségben 10-en haltak meg a koronavírus miatt, közülük 5 fő oltott volt.

3. Az az állítás, hogy az elhunytak fele oltott volt, nem tartalmaz elég információt ahhoz, hogy eldöntsük, mennyire véd a védőoltás. Azt is tudnunk kell, hogy összesen mennyien voltak azok, akik nem haltak meg: közülük mennyien voltak oltottak és mennyien voltak oltatlanok.

4. Most már mindent tudunk ahhoz, hogy kiszámoljuk a halálozási gyakoriságokat:

a. 10 oltatlanból 5 meghalt → a halálozási arány 50%

b. 50 oltottból 5 meghalt → a halálozási arány 10%

c. Megállapíthatjuk, hogy az oltottak között a halálozási kockázat ötöde az oltatlanokénak.

Az alábbiak szerint lehet ezeket az adatokat helyesen elemezni és érthetően prezentálni [34].

Egy másik, a fentiekhez hasonló ábrán a COVID-19 halálesetek heti aránya látható 100 000 lakosra számolva, védőoltási státusz szerint, valamennyi korcsoportban, az Egyesült Államokban [35].

Mindkét ábrán jól látható, hogy a vizsgált időszakban az oltatlanok halálozási kockázata szignifikánsan magasabb volt, mint a COVID-19 ellen védőoltásban részesültek halálozási kockázata. A teljesen oltottak (alapimmunizáltak) körében a delta-variáns által dominált 4. járványhullám idején jelentősebb COVID-19 halálozási kockázatcsökkenés volt azonosítható az omikron-dominálta 5. járványhullám időszakához képest. Ezek az eredmények konzisztensek számos megfigyeléses és in vitro neutralizációs vizsgálati eredménnyel, melyek az omikron variáns immunvédelem-elkerülő képességét támasztják alá.

Lábjegyzet:
[34]. Oroszi B, Ferenczi A, Juhász A, Nagy C, Ferenci T, Túri G, és mtsai. A védőoltások jelentősége a 18 éven felüli népesség COVID-19-cel összefüggő megbetegedési és halálozási kockázatának csökkentésében Magyarországon, 2021. augusztus 16. és 2022. február 6. között. Népegészségügy [Internet]. 2022;9(1):132–43. Elérhető: https://nepegeszsegugyi-egyesulet.hu/sites/default/files/2022-08/e-nepeg2201_1.pdf
[35]. Our World In Data. Our World in Data. [idézi 2024. november 1.]. United States: COVID-19 weekly death rate by vaccination status. Elérhető: https://ourworldindata.org/grapher/united-states-rates-of-covid-19-deaths-by-vaccination-status

Oroszi Beatrix válaszait olvashattátok. Hamarosan összegzünk az adásban, és a honlapon, a nyílt kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeinkkel.

Petter Attila

Feb 4

Rendben. De! Fordítsuk meg az arányokat. A feltételezett oltatlanok a csoportban nagyobb számarányt képviselnek a halálozások tekintetében, akkor pont fordított eredményt kapunk. A lakosság nem lett három vakcinával lefelezve. A halálokokat sem vizsgálták! A halottakat nem boncolták. STB. A kovid eredetét sem vizsgálták ki. Csak a kamuzás nyert. Denevérnek nézték az emberiséget, legalábbis agyilag. Ez a tanulmány csak magyarázza azt amiről továbbra sincs bizonyíték!

Expand full comment