Kritika - qubit.hu, tanulságok, bizalom
a qubit.hu cikkére pár napja küldött levelünk
Előszó: Ha időnk engedi, hibajavítási kérelmeket, kritikákat küldünk el különböző hírportáloknak, szakértőknek, olyan cikkekről, amikben szerintünk vitathatóan közvetítették olvasóik felé a Covid-dal kapcsolatos híreket. A befutó reakciókat is (egyeztetve a válaszolókkal) be fogjuk mutatni. A mostani kritikánk szövegét itt olvashatják el:
Kritika a qubit.hu „Öt évvel a covidjárvány kitörése után ideje levonni a tanulságokat” című cikkével kapcsolatosan.
„A covidvakcinák hosszú távú biztonságossági adatai nagyon megnyugtatók” – közölte az EMA, de mint minden más, az Európai Unióban jóváhagyott gyógyászati készítménynél, a szervezet továbbra is gondosan monitorozza a vakcinák biztonságosságát. Az viszont továbbra is kérdés, hogy ez miként tudatosítható jobban a társadalomban, és milyen további lépéseket tehetnek a hatóságok, a szabályozó szervek és a kutatók a lakosság bizalmának megszerzéséért és megtartásáért.”
írjátok a cikketekben. Szerintünk a bizalom megszerzése és megtartása egyetlen módon érhető el, összhangban a tudomány módszertanával: meghallgatni és megválaszolni a felmerülő kételyeket és kérdéseket, nyitottan a kibontakozó párbeszédre.
A Coviddal kapcsolatos témákban ez nem szokott megtörténni. Mi Tilos rádiós műsorvezetőként, de előtte is, már évek óta keresünk fel szakértőket, újságírókat, kutatókat, és az a tapasztalatunk, hogy rendre megsértődnek, ha konkrét kérdés merül fel, nemválaszolásba burkolóznak. Ez pedig erőteljesen gyengíti a bizalmat, ami érthető. Nekünk több kérdésünk is van a cikketekben szereplő állításokkal kapcsolatban. Ezek egy részét megkérdeztük már szakértőktől, és nem kaptunk még kielégítő választ, illetve a párbeszéd második köréig nem jutottunk el. Minket ezek a kérdések igazán érdekelnek, és nagyon fontosnak tartjuk őket a bizalom kialakítása szempontjából. Reménykedünk benne, hogy veletek át tudjuk beszélni legalább egy részüket! Ha szeretnétek, erre akár a rádióadásunkban is sor kerülhet.
1. „az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint a jelentett [covid] halálozások lakosságarányos számában Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll a világon”
Ezzel a témával kapcsolatosan csak meg szeretnénk köszönni, hogy rendbe tettétek! Érthetően bemutattátok, hogy miért félrevezető ezekből az adatokból következtetéseket levonni, és mindenképpen javult így az esély, hogy érdemi tanulságok levonása felé tudjunk elindulni. Ez szuper, és ez a minőség nekünk egészen egyedülállónak tűnt a témával kapcsolatos cikkek sorában. Ilyen minőségi szintre szeretnénk eljutni a többi, ebben a levélben említett témával kapcsolatosan is!
Csak egy technikai megjegyzésünk volna hozzá: azok számára, akik nem előfizetők, nem derül ki, hogy az általatok is idézett WHO statisztikája félrevezető, ezért nekik úgy tűnik: a qubit.hu szerint is önmagukban használható adatokról van szó. Ez talán egy félmondattal tisztázható az ingyenes részen is. Nagyon hasznos lenne általánosan fejlődni ebben a konkrét témában is, hisz láthattuk, ahogy szakértők, és hírportálok értelmezik sorra végig az elmúlt időszakban ezeket a WHO-s számokat, még akkor is, ha helyreigazítási igénnyel is kezdenek neki a témának. Például:
https://24.hu/belfold/2025/01/28/covid-elemzok-magyar-peter-kormany-propaganda/
https://www.facebook.com/zskunetz/posts/1014519817374927?ref=embed_post
2.: „A covidjárvány által okozott többlethalálozás”
A fenti téma rendbetétele során egy kutatást is mutattok, ami a WHO adatainál eggyel jobb minőségű: ez a 2020-2023 közötti többlethalálozást mutatja be Európában.
https://www.thelancet.com/journals/lanepe/article/PIIS2666-7762%2824%2900163-7/fulltext
Ez kétszeresen is tetszik nekünk: egyrészt valóban jobb minőségű adatok, mint a WHO fent említett statisztikája, másrészt erről is tisztázzátok, hogy önmagukban nehéz következtetést levonni belőlük: „az országok járvány alatt nyújtott teljesítményének összehasonlítása egy, vagy néhány indikátor alapján nagyon félrevezető lehet”. Mégis hibát véltünk felfedezni a cikketekben ennek a kutatásnak a bemutatásával kapcsolatosan, aminek javítására szeretnénk kérni Titeket, mert szerintünk ez az, ami nagyban javítaná a bizalmat.
A kutatást egyoldalúan mutatjátok be: kiemelitek azon részletét, ami első ránézésre a Covid-járványkezelési technikáink (például: oltakozás) sikerességét mutatja: „alacsonyabb a többlethalálozás, ha [...] 2022 végéig jobb átoltottságot sikerült elérni.”. De a kutatásban vannak olyan részadatok is, amik első ránézésre ennek éppen az ellenkezőjét mutatják, ezekről is ejthetnétek szót:
Nyugat-Európában 2022 volt a leghalálosabb év (többlethalálozás: 7,94 / 10 000), nem pedig 2020 vagy 2021 (5,72 és 5,91 / 10 000). Miért nem illeszkedik itt a többlethalálozási görbe a Covid járvány halálozási görbéjére?
Egyedül a Kelet-Európai régióban szűnt meg a többlethalálozás 2023-ra. Nem ez a legkevésbé beoltott régió?
Portugáliára emlékezhetünk: a legjobban beoltott ország a vizsgáltak közül, híressé is vált, mikor a katonaságból kölcsönözött az egészségügy egy vezetőt ennek eléréséhez. 2020-23-as többlethalálozása 7,47 / 10.000. Miért rosszabb ez az átlagos európai országnál (7,42 / 10.000)? Miért rosszabb ez a régiós, dél-európai átlagnál (6,55 / 10.000)? És végül: miért sokkal rosszabb a portugál többlethalálozási mutató, mint a spanyol (4,72 / 10.000)? Ez azért is külön érdekes, mert 2020-ban, az oltakozás előtti Covid évben még fordított volt a helyzet mind a három összehasonlításban: Portugáliában volt kevesebb a többlethalálozás (8,68 / 10.000 szemben a 9,55-tel, 11,42-vel és 11,32-vel). Azaz éppen az oltakozás évei alatt romlottak le Portugália számai.
Svédországban messze a legkevesebb a többlethalálozás 2020-23-ban: 1,82 / 10.000. A szomszédos skandináv országokban is ennek többszörösét láthatjuk (Norvégia: 3,64, Finnország: 6,62, Dánia: 4,13 / 10.000). Nem a sokat vitatott, 2020-as egyedi svéd járványkezelési modell sikere ez, ami kerülte a lezárásokat?
A képen kiemelünk az említett adatokból néhányat:
A fenti észrevételekből természetesen nem vonunk le következtetéseket, ez a kutatás nem tud ilyen jellegű válaszokat adni, ahogy Ti is írtátok a cikketekben. De a kutatás részadatai alapján nem csak megnyugtató (például: a Covid-oltások segítettek nekünk), hanem aggasztó jelek is látszódnak. Azok alapján felvetül a kérdés, hogy a járványügyi intézkedéseinkkel nem rontottunk-e a többlethalálozási számokon. A lezárások nem okoztak több halálesetet, mint amit megelőztek? Az oltáskároknak nem lehet köze a fent felsorolt meglepő részadatokhoz? Ezeket a létező kérdéseket komoly hiba nem létezőnek tekinteni, és tapasztalatunk szerint a Covid témájú cikkekben rendre elkövetik ezt a hibát: szóba se hozzák, vagy érdemi válasz nélkül lesöprik őket az asztalról. Ez növeli a bizalmatlanságot.
A kutatások fent is bemutatott egyoldalúsága szerintünk évek óta rendszeresen elkövetett tudománykommunikációs hiba, ez pedig ahhoz vezetheti a cikkek olvasóit, hogy alapvetően téves következtetésre jussanak. Ez a téves következtetés jelenleg az, hogy a járványintézkedéseinknek (Covid-oltások, lezárások) egészen bizonyos, hogy jó az előny/hátrány mérlege, és a kérdés csupán annyi: melyik országban csinálták a lehető legjobban. De ez nem biztos, hogy igaz, éppen ez az egyik dolog, amit meg kell vizsgálnunk, mikor tanulságokat kezdünk levonni. Ennek a téves következtetésnek egyik tünete szerintünk az az apróságnak tűnő hiba is, hogy cikketekben a covidjárvány által okozott többlethalálozásnak nevezitek a kutatásban vizsgált többlethalálozást. Közvetve ez azt sugallja: a többlethalálozáshoz csak a vírus járulhatott hozzá, a járványintézkedéseink nem, de az általatok is idézett adatsor egyes részei azt mutatják, hogy ez nem feltétlenül igaz. Ez a kimondatlan prekoncepció nehezíti a tanulságok levonásának folyamatát.
3. „Világos bizonyítékok és globális szabályozói, valamint tudományos konszenzus támasztja alá, hogy a covidvakcinák előnyei felülmúlják a potenciális kockázatokat”
A kérdésünk az, hogy ezt honnan tudjuk?
Önmagában ez nem szorulna indoklásra, mégis az a tapasztalatunk, hogy ki kell fejtenünk, miért kérdés ez. Ti is úgy érezhetitek talán, hogy erre már kimerítően választ adtatok a cikketekben, de sajnos egyáltalán nem. Egy általános bevezető után pontról pontra bemutatjuk, hogy a cikketekben leírtakból szerintünk mi hiányzik, de nagyon.
Az oltások előny-hátrány mérlege az egyik legfontosabb kérdés. Végső soron ezen múlnak az emberéletek megmentéséről, a kórházak leterheltségének csökkentéséről szóló érvelések. Azon, hogy "az oltásoknak több az előnye, mint a hátránya". Ráadásul ezen a téren egészen jól nyomon is követhető, megérthető hogy milyen kutatások és adatok alapján alakultak ki a vélemények.
Sok szakértő beszélgetőpartnerünk szintén elmondta, hogy az általatok is idézett állítás tudományos konszenzus. Azonban azt tapasztaltuk, hogy ha rákérdezünk, hogy ez mi alapján tudományos konszenzus, vagy ez számára mi alapján nyilvánvaló, akkor meglehetősen változatos válaszokat kapunk. Olyan szakértők, akik a médiában nagy magabiztossággal nyilatkoztak ezzel kapcsolatban, teljesen irreleváns tudományos cikkeket küldtek erre válaszul, például olyanokat, amik csak az előnyöket, vagy csak a hátrányokat vizsgálták, de összehasonlítást nem tettek. Olyat is gyakran tapasztaltunk, hogy az általuk idézett tanulmányból ők egy konkrét adatot hivatkoztak, míg ugyanazon tanulmány egy másik adata (másik korosztály, másik idősáv stb. - a fentebb elemzett többlethalálozásos adatsorhoz hasonlóan) ellentétes képet mutat, de azt nem hivatkozzák soha, úgymond önkényesen szemezgetnek az általuk idézett forrásokból. Olyan tanulmányt, ami erős bizonyítékként eldöntené az előny-hátrány mérleget, senki nem küldött. Ezért csak nőtt bennünk a kíváncsiság, de közben kialakult az a benyomásunk, hogy ilyen erős bizonyíték nem is létezik.
Ezért kérdezzük tőletek is, hogy mi alapján gondoljátok, hogy jó a Covid-oltások előny-hátrány mérlege? Mi támasztja alá ezt a tudományos konszenzust azon kívül, hogy mindenki ekképpen emlegeti? Milyen konkrét kutatások például? Mik a „világos bizonyítékok”? Itt egy tátongó űr van, a Ti cikketekben is jelenleg. Ezt az űrt távolról sem helyettesíti az, hogy az állítást ilyen-olyan formában ismételgetitek:
„A covidvakcinák hosszú távú biztonságossági adatai nagyon meg nyugtatók”.
“az oltások súlyos, valamint halálos kimenetelű megbetegedéssel szemben nyújtott előnyei jóval felülmúlják esetleges mellékhatásaikat.”
“a covidvakcinák előnyei felülmúlják a potenciális kockázatokat”
“A covidvakcinák biztonságosságát és hatásosságát ugyanis az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint példátlan mennyiségű adat támasztja alá”
Szerintünk ha a bizalom építése a cél akkor a “példátlan mennyiségű adat” kifejezést felejtsétek el, és inkább mutassatok be belőlük konkrétan párat. Az emberek egyre például nagyon kíváncsiak lennének: oltottként vagy oltatlanként van-e/volt-e több esélye kórházba kerülni valakinek. Értelemszerűen nem csak a Covid-hoz kötött eseteket nézve. Ezt jó lenne bemutatni, de a pontos oltottsági státusz szerinti halálozási/kórházba kerülési adatok kínosan hiányoznak a fenti állítások mögül. Jó lenne, ha a qubit.hu-hoz hasonló súllyal rendelkező szereplők kikövetelnék ezeket.
4.: "az [Covid] oltások milliók életét mentették meg”
Az előny/hátrány témakörben az egyik gyakran visszatérő érv, hogy rengeteg előnye van. Nézzük meg konkrétan ezt az állítást, a milliónyi élettel kapcsolatosat: mennyire kielégítő tudományosan, mennyire győzheti meg a kétkedőket?
Ezt Ti mi alapján írtátok például le? Azért kérdezzük, mert szerintünk a köztudatban és a médiában elterjedt források esetén a “milliónyi megmentett élet” egy önkényesen és eltorzítva kiszemezett részadat egy olyan tanulmányból, aminek ezen felül más, ezt erőteljesen árnyaló tanulságai is volnának, amikről azonban nem számolt be a média. Itt is a fenti példához hasonló egyoldalú bemutatását látjuk az adatoknak, ami azt eredményezte, hogy a “milliónyi megmentett élet” kifejezést egyenértékűnek kezdték tekinteni azzal, hogy a Covid-oltásoknak általánosságban nézve több az előnye, mint a hátránya. De a “milliónyi megmentett élet” fogalmának forrásából szerintünk nem ez derül ki.
Konkrétan a WHO egy évvel ezelőtti tanulmányával kapcsolatban helyreigazítási kérelmet is küldtünk több portálnak, melyekre nem érkezett válasz. Az észrevételeink itt olvashatóak: https://koronatanuk.substack.com/p/helyreigazitasi-kerelem-who-oltasok, de néhány részletét bemutatjuk itt is:
A WHO egy tanulmányt készített arról, hogy hány életet mentettek meg az oltások. “Legalább 1,4 millió ember életét”. De az oltásoknak kizárólag az előnyeit vették figyelembe, a hátrányokat, mellékhatásokat nem. Erről a híradások nem tesznek említést, így félretájékoztatják az olvasókat, amikor általában halálozásokról beszélnek Covidhoz köthető halálozások helyett.
A WHO kutatásából sokkal több tanulság is kiderül, amikről a híradások nem tesznek említést. Például, a kutatás szerint a Covidhoz köthető halálozástól megmentett életek száma az 50 évesnél fiatalabb korosztályban kevesebb, mint 17.000. Ez nagyon más lépték, mint a millió. Majdnem két és fél évnyi idő alatt, ~110 millió embernek beadott ~291 millió dózis eredménye ez, csak az előnyöket figyelembe véve. Nem mintha a 17 ezer élet megmentése nem volna értékes dolog, de itt már felmerülne sok kérdés: valóban ez volt a legjobb, leggazdaságosabb megoldás? Esetleg a mellékhatások már összemérhetőek a megmentett életekkel ebben a korosztályban? Tényleg megéri mind a mai napig Európa szerte, Magyarországon, az USA-ban, stb. ajánlani a Covid-oltásokat a 60 évesnél fiatalabbaknak is, amikor WHO kutatása szerint már az 5. dózisnak sem volt előnye ezen a téren: nulla életet mentett meg a Covid-tól a nekik beadott majdnem félmillió oltás?
Ezt és más, kérdéseket felvető adatokat a kutatásból miért nem közölnek? Csak a ~1,4 millió megmentett élet a lényeges információ? Szerintünk ez az üzenet önmagában bemutatva nagyon félrevezető, és önkényes szemezgetés az adatokból. Ezt az egyszerűsített, és látszólag egyértelmű üzenetet a WHO közleményén keresztül a világ médiája átvette, és mára mint egyértelmű, általánosítható bizonyítékként használja, Ti is így használtátok a cikketekben, a bevezető szövegben például ezt írjátok: „Bár az oltások milliók életét mentették meg, a covidvakcinák iránti szkepszis egyre nő.” Azaz: hogyne lenne jó a Covid-oltások előny/hátrány mérlege, hiszen ott a milliónyi megmentett élet?! De ez nem ilyen egyszerű kérdés, és a növekvő szkepszis egyik okát itt rögtön meg is lehet találni: a lakosság többségére, a 60 évesnél fiatalabbakra nem is igaz az állítás, nekik érdemes elolvasni a rájuk vonatkozó és az általatok is elfelejtett csillagozott, apróbetűs részt: nem milliónyi megmentett élet, hanem tízezernyi. Ez az általánosító szlogen-hangulat tehát hiba, léptékvesztéshez vezet, és megakadályozza a tanulságok levonását, ezzel rontja egy esetleges későbbi járvány esetén a védekezés hatékonyságát.
A cikketekben elítélitek Joe Rogan meglepődését a mostani Covid vakcina ajánlásokon, de szerintünk a fenti példán megérthető ez az esemény: mind az ő meglepődése, mind a Ti ítéletetek efölött. Aki a WHO kutatásából csak a “milliónyi megmentett élet” információszeletre fókuszál, az felveszi idén tavasszal is az aktuális, 11. Covid-dózisát, és sajnálkozva csóválja a fejét Joe Roganen, vagy az alacsony átoltottsági számokon. Aki meg pontosan ugyanabból a kutatásból egy másik részadatra fókuszál, az azt mondja: nem éri meg felvenni a Covid-oltást. Nektek, és a tudomány-kommunikációnak az az elsődleges dolga, hogy mindkét információrészletet bemutassa. Objektívan tájékoztasson.
5. “Ritka esetekben súlyosabb, a szakemberek által külön nyomon követett mellékhatások is előfordulhatnak, amiket az EMA az oltások biztonságosságával foglalkozó oldalán külön listáz. Ilyen például a 10 ezerből kevesebb mint 1 beoltott embernél jelentkező szívizomgyulladás – ami, mint az EMA hozzáteszi, a covidmegbetegedés következtében is kialakulhat.”
A másik, a fentivel párhuzamba állított gyakori érv az szokott lenni: nagyon kevés a súlyos oltásmellékhatás. Nézzük meg mit lehet tudni ma a cikketekben említett, leggyakoribbnak vélt súlyos oltásmellékhatásról, a szívizomgyulladásról. Ismereteink alakulását erről röviden összefoglalnánk:
Eleinte nem tartották komoly veszélynek, meglepetés volt a szakmának, hogy ez egy kiemelkedő oltásmellékhatás lett. Különösen az volt meglepetés, hogy a fiatalabbakat érinti főleg.
Az általatok is mellékelt kutatás 2021-ből már becsüli ennek az oltáskárosodásnak a gyakoriságát, de ma már tudjuk, a Ti cikketekből is kiderül ez, hogy durván alulbecsülte: 100.000 vagy millió dózisonként tippeltek egy ilyen esetre.
Azóta 10.000 dózisonként 1 súlyos esetre teszik a mellékhatás gyakoriságát.
De ezt, a legutóbbit mi már nem tudjuk mi alapján. Lehet, hogy ez is egy régebbi, 2021-es adat? Azóta mi derült ki? A cikketekből sem derül ki az állítás konkrét forrása, hogy milyen kutatásokon, méréseken alapul ez. Akiknek kétségei vannak a Covid-oltások, az mRNS technológia biztonságosságát illetően pedig érthetően pont ilyen konkrétumokra lennének kíváncsiak: szeretnék látni, hogy valóban ennyi oltásmellékhatást okoz-e a vakcina, mi alapján tippeljük ezt.
És fontos lenne, hogy lassanként kikopjon a tudomány-kommunikációból az a logikát mélyen sértő gondolat, hogy “mivel a Covid is okoz szívizomgyulladást, nem csak az oltás, ezért megéri oltakozni”. Ez a Ti cikketekben is felvetül. Többek között az is a probléma, hogy ez nem vagy-vagy helyzet: miután az oltottak is elkaphatják a betegséget, rájuk is vonatkozhat a Covid okozta szívizomgyulladás is – az általatok a témában mellékelt kutatásban is látható ez, ott például csak oltottakat vizsgáltak, és a Covid-oltás nagyjából ugyanannyi szívizomgyulladást okozott a vizsgált alanyok közt, mint a Covid megbetegedés. Ha nem érthető pontosan, hogy mire gondolunk, akkor szóljatok, szívesen kifejtjük.
6. A klinikai vizsgálatok szerint a vakcinák biztonságosak.
A vakcinák meggyőző előny-hátrány mérlegével kapcsolatban gyakran hivatkoznak az oltások tesztelésére, például a Pfizer/BioNTech híres klinikai kísérletére, Ti is ezt teszitek. Nem értjük, hogy mi alapján lehet ennek az eredményéből pozitív előny-hátrány mérlegre következtetni, és erre nem is kaptunk eddig választ, pedig számos szakértővel futottunk neki a kérdésnek. A válasz a Ti cikketekből sem derült ki. Röviden összefoglaljuk, milyen kérdések merültek fel bennünk ezzel kapcsolatban – ha van ötletetek, hogy mit értünk félre, mondjátok el kérlek, illetve azt is, hogy Ti hogyan értelmezitek a klinikai kísérlet adatait!
A Pfizer klinikai vizsgálat ~40.000 embert vizsgált, két csoportra osztva: placebó és oltott. Az előny-hátrány mérleghez szerintünk a kórházi kezeléssel járó, “különös figyelmet igénylő súlyos nemkívánatos események” című számadat lehet releváns. Ebben benne vannak a súlyos Covid megbetegedések is és más súlyos megbetegedések is, de csak azok, amik relevánsak lehetnek az oltás szempontjából (tehát pl. az autóbaleset nincs benne, de a potenciálisnak tekintett oltásmellékhatások igen). Egy kutatás szerint ilyen eseményből 33 történt a placebó csoportban és 52 az oltott csoportban. Azaz látszólag a Pfizer/BioNTech oltás nem csökkentette, hanem minden reményünk ellenére növelte a kórházbakerülések mennyiségét. Ez alapján azt gondolnánk, hogy nem biztonságos: több a hátránya, mint az előnye.
Ez a különbség (33 kontra 52) ránézésre lényeges különbségnek tűnik, de mint megtudtuk egy biostatisztikus szakértő beszélgetőtársunktól, nem szignifikáns – azaz nem jelzi azt, hogy különösen sok mellékhatást okoztak volna az oltások: az oltott csoportban mért növekedés hibahatáron belül van. A 33-at egyenlőnek tekintjük az 52-vel. Ez rendben van, érthető, ilyen a statisztika. De a klinikai kísérletben mért számok azt sem jelzik, hogy több az előny, mint a hátrány! Azaz egyáltalán nem csökkentette a Pfizer/BioNTech oltás a kórházbakerülések mennyiségét. Pedig szerintünk ez az elvárás egy biztonságos vakcinával szemben. Amit a cikketekben is olvashatunk, (~a klinikai vizsgálatok szerint a vakcinák biztonságosak) aszerint az olyan mintha az 52 kevesebb lenne mint a 33. Csakis ekkor lenne igaz, hogy az oltás összességében nézve csökkentette a kórházba kerülések mennyiséget. Ezt az ellentmondást mi nem értjük, nem értjük milyen adatokon látszik a jó előny/hátrány mérleg a klinikai kísérletben. Kérlek mondjátok el, vagy ha nem tudjátok, de hivatkoztok a klinikai kísérletre, akkor járjatok utána. Nekünk nem sikerült kideríteni hol a bizonyíték itt.
Várjuk válaszotokat,
Pintér Gergő és Molnár Botond
Tilos rádió, Természetes intelligencia: Koronatanúk
Kép: Cseh András