DUDA ERNŐ válasza

A Covid járvány tanulságairól tettünk fel 7 nyílt kérdést.

Aug 04, 2024

Előszó:

2024. július 10-én nyílt kérdéseket küldtünk el. A címzettek között szerepelt Kásler Miklós, Müller Cecília, Oroszi Beatrix, Szlávik János, Nagy Eszter, Merkely Béla, Kemenesi Gábor, Letoha Tamás, Ferenci Tamás, Duda Ernő, Boldogkői Zsolt, Tamasi József, Gődény György, a koronavírus kisokos, a KOVIDők, Tauber Zsófia, Bíró Éva, a Qubit.hu, a lakmusz.hu és az orvosokatisztanlatasert.hu. Kíváncsaik voltunk a véleményükre, és arra, mi alapján alakult ki bennük.

A válaszokat először is változtatások nélkül közöljük a honlapon, érkezési sorrendben. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértenénk az itt leírtakkal.)

Ezek után megkeressük a válaszadókat, hogy a rádióadásban beszéljünk velük, feltegyük a bennünk felmerült további kérdéseket. Majd a válaszokból és beszélgetésekről témákra bontva összefoglalókat is készítünk, amit közzéteszünk itt a honlapon.

Duda Ernő válaszai

Duda Ernő rendszeresen nyilatkozott a Covid járvány idején (pl. itt, itt és itt), molekuláris biológus, a Szegedi Egyetem professzora.

A nyílt kérdéseinkre egyenlőre csak nyaralás közben, sietve tudott válaszolni.

1. Ön mit gondol: a védettségi igazolványok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket?

Néhány szempont:
- A védettségi igazolványok rendszeréről mint “sikertörténetről” szokás hallani, ami “alapvetően fontos elem volt a Covid járvány kezelésében”, “segítette a biztonságos utazást, a polgárok védelmét” és “kulcsfontosságú volt a turizmus újjáélesztésében” [LINK]. Ön szerint mennyire igazak ezek az állítások, és mire alapozzák őket?
- Tudtunkkal a Covid oltások nem védenek a fertőzés ellen, a terjesztés gátolásában játszott szerepük pedig kérdéses jelenleg. Ön szerint mit tudunk erről ma, és mit tudtunk 2021-ben, a védettségi igazolványok bevezetésekor?
- A betegségen átesetteknek tudtunkkal volt fertőzés elleni védelme, mégis az oltottaknál jóval kevesebb jogot biztosítottak nekik a védettségi igazolványok. Ezt mi indokolja? Ön szerint hogyan viszonyul egymáshoz a Covid betegség- és a Covid oltások nyújtotta védelem?

1.1. A védettségi igazolvány akkor töltötte volna be tökéletesen a szerepét, ha igazán komolyan vették volna. Még így is egyértelmű, hogy az oktatás, a színházak, hangversenyek és a turizmus normalizálódásában óriási szerepe volt.

Az igazolvány egy módja volt (lehetett volna) az oltással hezitálók rábeszélésének, talán ez a jelentősége sem elhanyagolható.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy akkor lett volna igazán hatásos, ha az oltások legalább egy éves időtartamra védettséget biztosítottak volna a fertőzés ellen. De akkor még nem lehetett tudni, hogy ez a vírus ebben a tekintetben is rendhagyó lesz.

1.2. Az tévedés, hogy a védőoltások nem védenek a fertőzéssel szemben. A személy immunválaszának jellegétől és intenzitásától, az oltás típusától függően változó időszakig (1-6 hónap) tartó védettség alakul ki. Az sem mindegy, mekkora fertőző dózissal kerül szembe valaki (itt jön számításba a maszk!). Ebből következően nagyon nagy szerepet játszottak a fertőzés terjedésének gátlásában.

Az oltási igazolványok idején még jóval optimistábban ítéltük meg az oltások fertőzéssel szembeni hatását. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy azokban, akik oltások után fertőződtek meg, sokkal kevesebben szenvednek a long covid szövődményeiben, mint azok, akik a fertőzésen esetek át először! Tehát a hosszú távú hatásokat is figyelembe véve az oltások nagyságrendekkel csökkentették az egészségügy leterheltségét!

1.3. Azoknak a szervezetében, akik átestek a fertőzésen, gyakran, de nem mindig, hasonló védettség alakult ki a fertőzéssel szemben, mint az oltások után. Tehát azoknak is indokolt lett volna igazolást kapniuk, akik – megfelelő teszt alapján – védettek bizonyultak volna. Kérdés, hogy hányan vették volna a fáradságot, hogy elmenjenek (és fizessenek) egy ellenanyag mérésre.

Ez a kérdés fordítva is felmerül: tudjuk (akkor is tudtuk, és néhányan mondtuk is), hogy egyes oltás típusok 55-60 év felettiekben semmilyen védettséget nem alakítanak ki. Mégis kaptak igazolást, amit bizonyos országokban nem is fogadtak el. Ennél nagyobb baj, hogy úgy fertőződtek, mintha nem lettek volna beoltva.

`2.` Ön mit gondol: a Covid oltásoknak több az előnye, mint a hátránya?

Néhány szempont:
- Ismer olyan tanulmányokat, amik bemutatják a Covid oltások előnyeinek (pl: megelőzött Covid halálesetek) és hátrányainak (pl: oltásmellékhatás miatti halálesetek) összehasonlítását? Minket főleg az új típusú, ezelőtt még soha nem használt módszerekkel dolgozó oltásokkal kapcsolatosak érdekelnek (pl.: Pfizer-BioNTech és Moderna mRNS oltások).
- Ön szerint az oltottak vagy az oltatlanok haltak-e meg nagyobb eséllyel 2021 és 2023 között? Ez azért is érdekel minket, mert az általunk ismert angol statisztika szerint egyáltalán nem az oltatlanok voltak a legnagyobb veszélyben a járványidőszak alatt. [oltottsági státusz szerinti össz-halálozási adatok, LINK]. Hogyan könyveljük el ezeket az adatokat? Van rájuk valami olyan magyarázat, ami alapján egyértelműen nem kell ezekkel foglalkoznunk, vagy további vizsgálatok folynak ezen irányokban? Ha igen, mik?

2. A vakcinák forgalomba hozatalát kivételesen szigorúan szabályozzák – hiszen nem betegeket, hanem egészséges embereket kezelnek velük. Az FDA, EMA csak azután hagyta jóvá a „nyugati” oltóanyagok használatát, hogy több tízezer emberen tesztelték azokat (3 klinikai fázisban). Amikor azt hallottuk, hogy a Moderna és a BioNTech oltása 98 % védettséget okozott, az azt jelentette, hogy az oltatlan, kontroll csoportban már százan meghaltak, míg a hasonló számú oltottak között csak ketten estek áldozatul.

Az EU-ban azért nem hagyták jóvá a kínai és az (egyébként kitűnő SzputnyikV) oltóanyagot, mert ezek gyártói nem tudták dokumentálni hasonló klinikai vizsgálatok eredményeit.

Ami a mellékhatásokat illeti, megint 3-4 nagyságrendbeli (100-10 000-szeres) különbség van az oltottak és a természetes úton fertőzöttek között. Egy tünet csak akkor tekinthető mellékhatásnak, ha van ok-okozati összefüggés az oltás és a tünet között. (Ha valakit elüt a villamos az oltást követően, az nem az oltás mellékhatása.) Az mRNS oltások hatásosan aktiválják az immunrendszert, ezért korábbi, lappangó fertőzések elleni válasz (pl. gócos fog) fájdalmassá válik, a krónikus gyulladás, autoimmun folyamat rosszabbodik. De ezek korábbról meglévő állapotok!

Az mRNS vakcinák – kivételesen ritkán – előidéznek pl. szívizom gyulladást. Ez viszonylag enyhe lefolyású és gyorsan gyógyul. Ám a fertőzöttek között sokkal gyakrabban kialakuló szívizom gyulladás súlyosabb és tovább tart. Tehát az arány megint azt erősíti, hogy az oltás sokkal előnyösebb, mint a fertőzés.

Hiába kivételesen ritkák az oltási szövődmények, mivel emberek milliárdjait oltották be, nagyon sokan vannak, akikben a mellékhatás megjelent. Ám ezek száma nagyon sokszor kevesebb, mint a long covidban szenvedőké.

Mint fentebb írtam, nem kétséges, hogy az oltatlanok 40-50-szer gyakrabban haltak meg, mint az oltottak (mRNS vakcináról beszélünk). Ez egy össz-populációs adat, gyermekeknél elhanyagolható a különbség, 70 év felett, immunhiányosok, radio/kemoterápián levők, szerv-átültetettek között több százszoros a különbség.

Miután nyaralok, nem érem el és nem tudom kommentálni az adott LINK-et, de az vagy kamu, vagy teljesen félre értelmezik az adatokat.

3. Ön mit gondol: jól mértük fel a járványidőszakban a veszély léptékét?

Néhány szempont:
- A tesztalapú esetmérés jobb ötlet volt a diagnosztizálás helyett?
- Milyen arányban voltak a “Covid áldozatok” között azok, akik “Coviddal” és nem “Covid miatt” haltak meg? Mi ennek a jelentősége?
- A PCR tesztek fontos szerepet kaptak a veszély feltérképezésében, de sok kérdés merült fel a ciklusszámokkal kapcsolatosan. Ön mit gondol erről? Megfelelően használtuk a PCR teszteket? Ha a helyes ciklusszám alkalmazása valóban lényeges kérdés, akkor ezeket megnyugtatóan betartottuk?
- A számítógépes modellek, előrejelzések mennyire működtek jól?

3. A hatóságok teljesen leszerepeltek

Az USÁ-ba napi száz légijárat érkezett Kínából 2019 végén, 2020 elején. Ez óvatos becsléssel is 30 ezer ember! Tudták, hogy Kínában komoly baj van, ismerték a vírus genomját, lehetett volna PCR tesztet csinálni, karanténba tartani az utazókat – semmit sem tettek.

Talán van, aki még emlékszünk, nálunk stadionnyi ember vehetett részt sport- és politikai eseményeken, amikor már a kórházakban százával haltak meg a fertőzöttek.

Magyar miniszterek akkora gazdasági kárról beszéltek, aminek egy ezrelékéből az ország lakosságát havonta le lehetett volna PCR-rel tesztelni, fertőzötteket karanténba tenni, megelőzni a gazdasági kárt. Kínában (volt időszak, amikor) naponta több embert teszteltek, mint nálunk a két év alatt!

Lehetett tudni, hogy vannak szuper-terjesztők, és nem-fertőző fertőzöttek. A PCR legfontosabb paramétere a ciklus szám. Egy 30-as ciklusszámmal pozitív személy ezerszer annyi vírust termel, mint egy 40-es! Csak pozitív volt, meg negatív. Miért nem közölték soha a PCR eredménynél ezt? Itt jön be a maszk: ha valki középkori páncélt visel, nem mindegy, hogy légpuskával lövünk rá, vagy ágyúval. Bármilyen védettséget alakít ki egy oltás, ha egy szuper-terjesztő tüsszent. De, ha rajta is maszk van, kisebb a terhelés, ha rajtam is, nagyobb a védelem.

Végül a halálozás. Akik a lélegeztető gépeken meghaltak, jelentős részük másodlagos felülfertőződésekbe haltak bele. Indiában fekete gomba, nálunk baktériumok, főleg az Acinetobacterium gyilkolt. Ez bárki bőrén előfordul, az egészséges emberben nem okoz gondot. Nehéz a sterilitást fenntartani, nyilván nem mindegy, hogy tíz betegre tíz, vagy egy nővér jut, az anesztes 4, vagy 24 órája dolgozik.

A számítógépes modellek – ha figyelembe vesszük, hogy egyteljesen új kórokozóról van szó, amelyik naponta okozott meglepetéseket váratlan viselkedésével – várakozások felül teljesítettek, de ez távol állt a megbízhatóságtól.

4. Ön mit gondol: a távolságtartás/maszkhordás jó eszközök voltak a Covid járvány alatt?

Néhány szempont:
- “Fauci zárt ajtók mögött elismerte, hogy ennek a korlátozásnak [kötelező távolságtartás] nem volt tudományos alapja. Fauci azt válaszolta, hogy távolságtartás nem az ő iránymutatása volt, hanem a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ által kidolgozott szabályozás, és azelőtt hozták, hogy a tudósok megtudták volna: az új vírus a levegőben terjed, nem pedig bizonyos távolságra kibocsátott cseppfertőzés által.” [LINK] 
- Kinek, mikor és mennyi ideig érte meg Ön szerint maszkot hordani a Covid járvány alatt? Mik az előnyei, mik a hátrányai a maszkhordásnak?

4. A maszkról még annyit, hogy egy sebész, vagy kutató napokon keresztül dolgozik maszkban. Japánban járványmentes időszakban is természetes viselet. Semmi nem bizonyítja hatásosságát jobban, mint hogy a covid időszak alatt elmaradt a szezonális influenza és nátha járvány. Pedig az influenzában is meghal évi 50 ezer ember…

Az új koronavírus egy náthavírus, fiatal, egészséges emberekben náthát okoz. Sajnos, a kor előrehaladtával kevesebb interferont termelünk, egyre súlyosabb betegséget tud okozni, pláne egy elhízott, szív- és keringési betegségek, magas vérnyomás, cukorbaj, COPD sújtotta társadalomban. Egyértelmű, kinek kell maszkot hordania!

5. Ön szerint a lezárásoknak több volt az előnye, mint a hátránya?

Néhány szempont:
- A járványügyi intézkedéseinknek voltak járulékos kárai, elég ha az elmaradt kezelésekre gondolunk, megszűnő álláshelyekre, vagy a magányosságra kényszerült idősekre. Mi nem ismerjük ezen károk mennyiségének összehasonlítását az előnyökkel. Azaz nem tudjuk, hogy jól jártunk-e a Covid alatti lezárásokkal. Ön ismer ezzel kapcsolatosan adatokat?

5. Szerintem a lezárásokat a járvány legelején lehetett volna hatásosan használni. Később egyértelműen károssá váltak, jó példa erre a kínai gazdaság visszaesése.

6. Ön szerint a többlethalálozási adatok a járványügyi intézkedéseink (pl.: lezárások, oltások) sikereit vagy sikertelenségét bizonyítják?

Néhány szempont:
- Az OECD többlethalálozási adatai szerint [LINK] sok országban nem 2020 vagy 2021, hanem 2022 volt a leghalálosabb. Ilyen volt például Németország, Franciaország, Ausztria, Izrael, Dánia, Finnország, Norvégia, Kanada, Ausztrália, Új Zéland, de a legjobban beoltott Chile és Portugália többlethalálozási adatai sem tűnnek megnyugtatónak. Ez miért lehet?

6. Nem tudok hozzászólni, nem értek hozzá.

7. Ön szerint mi a legfontosabb tanulság a Covid járvány időszakából?

Véleményem szerint a járvány legnagyobb kára, hogy világszerte terjedt az oltás-ellenesség. A WHO szerint az emberiséget fenyegető egyik legkomolyabb veszéllyé vált.

Szamárköhögés, kanyaró, stb. járványok alakultak ki – 70-80 évvel a hatásos védőoltások kifejlesztése után. Gyermekek halnak meg felelőtlen szülők baromsága miatt, idősek, akik elkapják a fertőzött gyerekektől a kórt.

A kormányok semmit sem tanultak a járványból. Nincs oktató propaganda az oltások hasznosságáról, nincs jogi következménye az oltástagadásnak. Aki olyan tanokat hirdet, amelyek miatt emberek ezrei pusztulhatnak el, annak diliházban, vagy börtönben lenne a helye!

Most, hogy nincs járvány, ki finanszírozza a vakcina gyártó cégeket? Bocsátsák el a magasan képzett kutatókat? Építsék le az infrastruktúrát?

Ha békében milliárdokat lehet költeni hadseregfejlesztésre (hogy védjük a polgárokat), járvány nélkül nem lehetne felkészülni a következő járványra, fejleszteni az egészségügyet (hogy védjük a polgárokat)? Járvány ügyben nem a “ha”, hanem a “mikor” a kérdés!

Duda Ernő válaszait olvashattátok. Hamarosan újabb válaszokat teszünk fel.

KORONATANÚK

Discussion about this post