Vigyázzunk egymásra! II.
Harmadik adás, Tilos rádió, 2024.02.22., csütörtök 12.00-14.00
A hanganyag a Természetes intelligencia: Koronatanúk, Tilos rádión 2024.02.22.-én, csütörtök déltől elhangzott adása. Műsorvezetők: Pintér Gergő és Molnár Botond.
00. óra 00. perc: Előzetes az adásról. Vigyázzunk egymásra! Kis visszatekintés.
Kapcsolódó linkek:
Bejátszott hanganyag. Vigyázzunk egymásra! 2020 márciusa
Bejátszott hanganyag, részlet. Vigyázzunk egymásra! 2021 novembere: Civil a pályán tévéműsor, teljes Orbán Viktor interjú
00. óra 11. perc: Felhívott vendégünk: Dr. Böszörményi László
Kapcsolódó linkek:
Programajánló, előadás
Programajánló, konferencia
00. óra 48. perc: Vigyázzunk egymásra!
00. óra 53. perc: Betelefonáló hallgató.
Kapcsolódó linkek:
Az angol statisztikai hivatal halálozási mutatói, oltottsági státusz szerint: ons.gov, letölthető excel. - Az adatokat az oldal alján kicsit bővebben is bemutatjuk.
Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) többlethalálozási adatai: stats.oecd.org - Az adatokat az oldal alján kicsit bővebben is bemutatjuk.
01. óra 12. perc: Programajánló. Kis zene.
01. óra 25. perc: A második adásban megfogalmazott kritikánk utóélete.
01. óra 29. perc: Mit tudunk meg a súlyos oltásmellékhatások mennyiségéről?
Kapcsolódó linkek:
A hír megjelenése a médiában: noz.de, economx.hu
A felolvasott hír, és annak a tényellenőrzése: magyarjelen.hu, telex.hu
Az amerikai járványügyi központ (CDC) oltásmellékhatással (szívizom- és szívburokgyulladással) foglalkozó oldala: cdc.gov, kutatási adatbázisa
Az amerikai járványügyi központ (CDC) súlyos oltásmellékhatással (szívizom- és szívburokgyulladással) foglalkozó kutatása: Incidence of Myocarditis/Pericarditis Following mRNA COVID-19 Vaccination Among Children and Younger Adults in the United States. Online, letölthető pdf. - Az adatokat az oldal alján kicsit bővebben is bemutatjuk.
01. óra 36. perc, 42. perc, 49. perc: Közben betelefonált három hallgató.
01. óra 57. perc: Búcsúzás. Kis zene.
Kapcsolódó linkek, kutatások, kicsit bővebben bemutatva:
Az egyik betelefonáló hallgató kért tőlünk olyan adatot, ami azt jelezheti: közel sem egyértelmű a covid oltások előnyeinek és hátrányainak megítélése, és az adat így alátámasztja azt, hogy ezt a témakört lehet és kell is vizsgálni. Az angol statisztikai hivatal és az OECD alább bemutatott adatai például ilyenek. Mi is szeretnénk jobban megérteni ezeket, és szakértőkkel beszélgetni róluk a későbbi adásokban.
Az angol statisztikai hivatal halálozási mutatói, oltottsági státusz szerint: ons.gov, letölthető excel
Az adatokat a könnyebb átláthatóság jegyében vizualizáltuk. A színes görbék néhány hónap után rendre a szaggatott vonal fölé kerülnek, azaz ezen adatok alapján az oltottak halálozási mutatói sokszor rosszabbak, mint az oltatlanoknak. (Az adatok letöltése: 2023 augusztusa, minden halálok - covidhoz köthető és nem köthető összes eset.)
Pontosabban, az angol statisztikai hivatal bemutatja, hogy a különböző oltottsági státusz szerinti csoportokban mik voltak a tapasztalt halálozási esélyek a járványidőszakban, 100.000 személyévre vetítve, az összes halálozási esetet és okot egyben vizsgálva. Ez jó módszer, ha az oltások előnyeit és hátrányait egyben kívánjuk vizsgálni.
Az adatok a legfontosabb “zavaró tényezőt” kiszűrik (korra- és nemre standardizáltak) tehát elég jók. De még nem teljesen jók. Az egyéb zavaró tényezőket egyenlőre nem szűrték ki (pl. melyik csoportban milyen háttérbetegségekkel rendelkeztek az emberek, kit mivel oltottak). Amint ezt megtennék, máris sokkal többet tudnánk. Addig ezek az adatok bizonytalannak tekintendők, amikből nem szabad végleges konklúziókat levonni, ahogy ezt az adatszolgáltató is hozzáteszi. Érdekesség, hogy ilyesmi mégis előfordul. Például ilyen (zavaró tényezők mellőzésével kapcsolatos) gyengeségei voltak a WHO kutatásának is, amit a második adásunkban elemeztünk részletesebben. Ott azt láttuk, hogy a kutatás gyengeségei ellenére az eredményeket „megkérdőjelezhetetlen” tudásnak kell tekinteni, ahogy a WHO/Europe igazgatója, Hans Kluge fogalmazott.
Az alábbi grafikon ugyanehhez az adatsorhoz tartozik: az angol statisztikai hivatal fenti adatainak egy részét (2022 januárja és májusa közötti időszakot) mutatja be egy kutatás. All-Cause Mortality According to COVID-19 Vaccination Status: an analysis of the UK Office for National Statistics Public Data. Online, letölthető pdf.
A kutatás egy részlete:
Magyarázat: „1D≥21days” jelentése = Oltottak azon csoportja, akik egy darab dózist kaptak, és ezt több mint 21 napja. A többi értelemszerűen, 2D = kétszer oltottak, 3D = háromszor oltottak csoportja. A vízszintes, világoskék vonal az oltatlanok értékeit jeleníti meg, a viszonyítási alapot (1,00).
Itt azt látjuk, hogy az oltottak halálozási mutatói (rózsaszín oszlopok) sok esetben meghaladják az oltatlanokét (kék vonal). Természetesen ezt is a fentebb vázolt fenntartással kell kezelni, de nem figyelmen kívül hagyni.
Egy másik forrás, szintén a betelefonáló kérdésére válaszolva: Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) többlethalálozási adatai. stats.oecd.org. Az adatok egy részletét általunk készített táblázatban foglaljuk össze.
Az OECD 32 ország többlethalálozási adatait mutatja be, heti bontásban. A járványidőszakos évek többlethalálozását összehasonlítva meglepő eredményeket láthatunk. Az OECD által vizsgált országok több mint harmadánál a 2022-es volt a leghalálosabb év, (2020-at, 2021-et és 2022-t összevetve, a 2023-as évről még nincsenek teljes adataik), pontosan ezeknél:
Németország, Franciaország, Ausztria, Izrael, Finnország, Dánia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, Izland.
További három országnál a 2022-es év többlethalálozása éppen csak hogy elmarad a 2021-es többlethalálozási adatoktól: Portugália, Chile, Hollandia.
Természetesen erre a jelenségre többféle magyarázat is elképzelhető, ezért is fontos, hogy beszéljünk róla.
A telex.hu tényellenőrző cikkében kritizáltuk, hogy azt sejteti: a németországi oltáskár-bejelentések alapján megbecsülhető a súlyos mellékhatások gyakorisága. Számításaihoz (“Ez nagyjából azt jelenti, hogy átlagosan 138 888 beoltottból egy szenvedett egészségkárosodást a vakcina miatt.”) érdemes lenne hozzátenni, a félreérthetőség elkerülése végett: ennél akár sokkal gyakrabban is kialakulhat súlyos oltásmellékhatás. Az amerikai járványügyi központ (CDC) egyfajta súlyos oltásmellékhatással (szívizom- és szívburokgyulladással) foglalkozó kutatása szerint is: Incidence of Myocarditis/Pericarditis Following mRNA COVID-19 Vaccination Among Children and Younger Adults in the United States. Online, letölthető pdf.
A kutatás 2022 októberi, az 5-39 éves korosztályt vizsgálta (ez a korosztály Magyarországon pl. a lakosság ~40 %-át teszi ki). A vizsgált személyek mRNS covid oltást kaptak (Pfizer/BioNTech és Moderna).
A súlyos szívizom- és szívburokgyulladások mennyiségét vizsgálták, a dózis beadását követő 7 napban. (A legtöbb eset ilyenkor jelentkezik.) Nem az összes súlyos szívizomgyulladást vizsgálták, hanem a sürgősségire vagy fekvőbeteg ellátásra jelentkezőket.
A kutatás eredménye szerint kb. 17.000 háromszor oltottból egy ember súlyos szívizom- vagy szívburokgyulladásos oltásmellékhatásban szenvedett ebben a korosztályban (1.000.000 háromszor oltottból kb. 58 eset).
A CDC kutatásában a 16-17 éves fiúknál tapasztaltak a legtöbb ilyen súlyos szívizom- és szívburokgyulladást. Náluk a háromszor oltottak esetében kb. minden 3.000. embernél alakult ki ez a súlyos oltásmellékhatás. Azaz 1.000.000 háromszor oltottból kb. 334 eset – az ábrán pirossal kiemeltük a vonatkozó részt:
Természetesen a fenti számok csak akkor mondanak bármit is, ha tudjuk a szívizom- vagy szívburokgyulladás gyakoriságát covidtól és oltásoktól függetlenül, azaz tudjuk a szóban forgó betegségek háttérrátáját a vizsgált korosztályokban. A CDC szerint (kutatás online, letölthető pdf) az ilyenkor szokásos szívizomgyulladásos esetek hátérrátája nagyon kicsi, néhány eset/millió fő.
Hozzátesszük, hogy - amint azt egy betelefonáló hallgató is megjegyezte - az oltásmellékhatásokat a covid szövődményeivel érdemes összevetni. Azonban bármiféle összevetésnek az előfeltétele, hogy külön-külön is ismerjük azokat, amiket össze szeretnénk hasonlítani. Ezért is elemeztük a telex.hu tényellenőrző cikkét.